Nyelvtudományi Közlemények 105. kötet (2008)

Tanulmányok - Kántor Gergely: Komparatív korrelatív szerkezetek a magyarban (Comparative correlative structures in Hungarian) 134

A hasonlító korrelatív szerkezetek két típusának működésére és a különbségek okaira a következő két részben térek ki. 5. A korrelatív tagmondatokat bevezető névmások pozíciója Először arra a kérdésre szeretnék választ adni, hogy a korrelatív tagmondatokat bevezető névmások hol generálódnak, illetve a fokos kifejezésen belül mi történik velük. Abból az alapfeltételezésből tanácsos kiindulni, hogy a névmások mind a fokos kifejezésen belül születnek. Ezt támasztja alá, hogy a 3. szakaszban bemutatott kiterjesztett fokos kifejezés egyes összetevőivel a névmások kiegészítő eloszlásban állnak: a hasonlító korrelatív szerkezeteken belül például egyik tagmondatban sem található a névmáson kívül fokmérték-határozó: (30) a. Amennyivel (*sokkal/*hússzal) több almát szedünk, annyival (*sokkal/*hússzal) többet kell majd Péternek megmosnia. b. Minél {* sokkal!* hússzal) több almát szedünk, annál (*sokkall * hússzal) többet kell majd Péternek megmosnia. Az aszimmetrikus mintákkal kapcsolatban könnyű belátni, hogy az instrumentális esetű korrelatív névmások (amennyivel-annyival) jelenléte kizárja egyéb fokmérték-határozó megjelenését, azaz kiegészítő eloszlásban vannak. Ezzel összecseng, hogy a fokmérték-határozó középfokú hasonlítás esetén az instrumentális inherens esetet a QP specifikálójában generálódva kapja; mivel az aszimmetrikus minták korrelatív névmásai is instrumentális esetben állnak, reálisnak tűnik az az elképzelés, hogy ezek a névmások is a QP specifikálójában generálódnak: (31) Az annyival/amennyivel névmások generálása ^QP^ annyival! amennyivel Q' cf^ ^DegP ügyes Deg0 I -bb A szimmetrikus mintákban az inherens esetadás vizsgálata talán hasonló eredményre vezethet. Az adessivus eset a DP-s komparatív bővítmény esete,