Nyelvtudományi Közlemények 105. kötet (2008)

Tanulmányok - Varga László: A stilizált eső hanglejtés az újabb kutatások tükrében (Stylised falling intonation in the light ofrecent research) 104

vonásait feltérképezni. Korábbi ide vágó dolgozataimban főként a magyar SE funkcióival foglalkoztam, viszont a formai szempontokat csak a dallam azonosításához szükséges mértékben érintettem (vö. Varga 1989, 1995, 2002). Ezért a jelen tanulmányban a magyar SE funkcióiról már csak röviden lesz szó (1. 1.), viszont annál kimerítőbben tárgyalom a formai jellemzőit (1. 2.). Végül a dalla-mot a mai autoszegmentális-metrikus intonációelmélet (Ladd 1996: 42^43) ke-retében elemzem, miközben az elméleti apparátus továbbfejlesztését javasolom (1. 3.)-' Az SE-t először az angol nyelvben vették észre, és minden bizonnyal az angol SE leírása a legteljesebb (Pike 1945; Abe 1962; Crystal 1969; Gibbon 1976; Leben 1976; Liberman 1978; Ladd 1978, 1980, 1983, 1996; Pierrehumbert 1987; Gussenhoven 1983, 1985, 2004; Bolinger 1986, 1989; Cruttenden 1986, 1997; Grice - Ladd - Arvaniti 2000; stb.). De az angolon kívül az SE változatai - mutatis mutandis - megtalálhatók a németben, hollandban, olaszban, franciában és a magyarban is (Ladd 1996), sőt mint alább a 2.1.-ben majd beszámolok róla, finn és orosz adatközlőktől nyert adatok alapján úgy tűnik, hogy a finnben és az oroszban is létezik. Ezért nagy valószínűséggel feltehető, hogy egyfajta, az intonációs nyelvek körében megfigyelhető univerzáléról van szó. Ami az alább következő elemzések metrikai vonatkozásait illeti, a fonológiai prominencia három fokát ismerem el: hangsúlytalan, mellékhangsúlyos és főhangsúlyos (akcentuált) szótagokat különböztetek meg (Varga 2002: 127; vö. Gussenhoven 1991). A mellékhangsúlyos szótag a magyarban olyan szótag, amely intenzitástöbblettel, és/vagy junkturális vagy időtartambeli eszközökkel emelkedik ki a hangsúlytalan szótagok közül, de intonációsán nem. A főhangsúlyos (vagy akcentuált) szótag olyan szótag, amely nemcsak intenzitástöbblettel, és/vagy junkturális vagy időtartambeli kiemelő eszközökkel rendelkezik, hanem egyszersmind intonációs csomópont is, azaz hangmagassági akcentussal (pitch accent) van asszociálva. A többi szótag hangsúlytalan. A példákban a főhangsúlyos szótagokat a ['], a mellékhangsúlyosokat pedig a [,] jellel jelölöm. 'Ezúton mondok köszönetet Siptár Péternek, Nádasdy Ádámnak és azoknak az ismeretlen bírálóknak, akik a tanulmány előzetes változataival kapcsolatban több fontos szempontra hívták fel a figyelmemet. Köszönettel tartozom továbbá mindazoknak, akik a tanulmány különböző előadásváltozatait hallották és a viták során értékes hozzászólásaikkal segítették elő számos részlet tisztázását. Ilyen alkalmak voltak a Magyar Nyelvtudományi Társaság Altalános Nyelvészeti Szakosztályának felolvasó ülése 2005. november 8-án, és a Budapest Phonological Circle and Linguistic Discussion Group (ELTE) 2007. október 17-i összejövetele. Végül szeretném megköszönni I. О. és N. В. orosz, M. N. brit angol, valamint V. M. finn anyanyelvű beszélőknek (valamennyien az ELTE munkatársai), hogy konzultálhattam velük a vizsgált jelenség orosz, angol és finn megnyilvánulásairól.