Nyelvtudományi Közlemények 104. kötet (2007)

Tanulmányok - Honti László: A birtoklás kifejezésének eszközei az uráli nyelvekben szinkrón és diakrón szempontból [Expressions of possession in Uralic : synchronic and a diachronic aspects] 7

legalábbis Kangasmaa-Minn és Balogh adatai szerint - a birtokos szerkezetet hivatottak jelölni. Némely finnugor nyelvnek a habitív szerkezetét szomszédos indogermán nyelvek hasonló szerkezeteivel hozták összefüggésbe, míg a birtokos személyjellel jelölt, főnévi birtokos jelzőjü szerkezet esetében egyes kutatók a (ma vagy egykor) szomszédos török nyelvek hatását vélték felfedezni. 1. Az uráli habitív szerkezetek Az uráli nyelvek sajátosságai közt szokás számon tartani, hogy általában nem használnak 'habere' igét, hanem valamilyen adverbialisi esetragos névszóval vagy névutóval és 'esse', 'non esse' igével vagy tagadó partikulával fejezik ki a birtoklást vagy annak hiányát, de nem teljesen ismeretlen a 'habere' igés szerkezet sem; a kétféle szerkezet közül az egyik domináns. Az uráli habitív szerkezetek sokak érdeklődését felkeltették, és így a kérdésnek elég bőséges irodalma van. Többen (Angere 1956, N. Sebestyén 1957, Itkonen 1966: 309-310, Erdődi - Kispál 1973: 58, Bartens 1996, Winkler 2003) megkísérelték tipizálni e szerkezeteket. Kangasmaa-Minn (1993: 53) négy csoportba sorolta be a finnugor nyelvek habitív szerkezeteit: (a) A fmn(ségi)ben a birtokos jelölésére az igei állítmány szemantikájától függően használhatók a genitivusin kívül egyéb casusragok is: ha a birtok statikus állapotáról van szó, a gentivuson kívül adessivus is használható (ez utóbbi a gyakoribb), pl. fi. minun on nälkä 'éhes vagyok' ~ minulla on nälkä 'ua.'. A fmnségi és a lapp olyan nyelvek, amelyekben világosan elkülönül egymástól a external possessors or possessor ascension. Such labels cover the cases where the Possessor is not expressed in the same noun phrase as the Possessum, viz. as agenitival dependent of the Possessum as in (17): (17) She slapped Tom 'sface. but is instead realised as an argument of the verb: (18) She slapped Tom in the face. What we have is in a sense something in between predicative and attributivepossession: the external possessive construction shares with predicative possession the feature that the possessive link between Possessor and Possessum is conveyed by a verb; but it shares with attributive possession the feature that the possessive link is not asserted by a verb, but presupposed. The effect of the external construction is thus a promotion of the Possessor, which instead of being realised as a dependent of the Possessum becomes a primary clause member, cf. the label 'possessor ascension'" (Herslund - Baron 2001: 14-15; én ritkítottam, H. L.).