Nyelvtudományi Közlemények 103. kötet (2006)
Tanulmányok - Alberti Gábor: A szóképzéssel együttjáró vonzatszerkezet-változások rendszere [A survey of valency changes resulting from derivation] 75
kimeneti állítást: 'x basa' -> 'x úgy viselkedik, mintha fennállna az, hogy [x basa]'; 'x katona' —> 'x úgy tevékenykedik, ahogyan az szükségszerű abban a szituációban, hogy [x katona]'; ami azonban ezúttal a döntő: a bemeneti „intranzitív" esetkeret nem módosul. Felvettem a táblázatba az igéből melléknevet képező (nem produktívnak minősített, de meglehetősen elterjedt) -ékeny/-ékony képzőt, amely intranzitív(-vá tett) igéken működik, vonzatszerkezet-megőrző módon: pl. Péter gyakran enged —»• Péter engedékeny (bár nem zárható ki az sem, hogy tárgytörlő átmenetről van szó). Érdekesek a vonzatszerkezet-megőrzés szófajt nem váltó módjai: az igei -gAt, a melléknévi -(A)s és a főnévi kicsinyítő képzők, mert a szófaji különbség határain áthatoló, közös „diminutiv" vonást fedezhetünk fel bennük: 'azt teszi, de kissé ímmel-ámmal', 'lényegében olyan, de azért nem valósul meg az adott tulajdonság a maga teljességében', 'az, de a protopikusnál kisebb, fejletlenebb'. A melléknévi fosztóképző pedig egyenesen ellentétes tulajdonságot kreál az argumentumával kapcsolatban: pl. bátortalan 'egyáltalán nem teljesül az, hogy [bátor az x]'. Vitatott toldalék az -An. A befogadó szintaktikai környezetek vizsgálata alapján ma már képzőnek ítélik (Kiefer - Ladányi 2000b, 4.4.1.), és ebben a felfogásban vonzatszerkezet-megőrző átmenetnek minősítjük, mivel a predikatív melléknévi régens nominatívuszi argumentumának (pl. Valaki Nosi részeg) egy hangalakot nem öltő argumentum feleltethető meg adverbiális frázisokban (Pétert [részegen 0yjj vitte haza Maritj). Konverzió képez főnévből melléknevet (Annyira király/gáz az az új pizzeria!), nyilván vonzatszerkezet-megőrzés mellett, illetve melléknévből főnevet (az angol férfi körülbelül ezt jelenti: angol az x illető és férfi az x, az angol pedig főnévként az iménti állítás első felére támaszkodik). A főnévi besorolású autószerelő kapcsán (Felhívok egy autószerelőt) felhívom a figyelmet arra, hogy közvetlenül egy melléknévi besorolású autószerelő régensből képezzük (az autószerelő brigád), ez utóbbit pedig páciens-inkorporációval állítjuk majd elő egy autót szerelő melléknévi igenévi konstrukcióból (Az éppen autót szerelő tanoncokat keresem). Követjük Laczkót (2000a) az -ÓjA főnévképzői besorolásában; és a kiterjesztett Tau modellben azt kapjuk, hogy igéből éppen ily módon képezhetünk főnevet vonzatszerkezet-megőrző módon. Az előző szekcióban ugyanis amellett érveltünk, hogy az igei (NOM, Acc) centrális esetkeretnek a főnevek esetében egy <NOM, POSS) centrális esetkeret felel meg. Az alábbi példák tehát identikus esetkeret-leképezést mutatnak:
