Nyelvtudományi Közlemények 103. kötet (2006)

Tanulmányok - Agyagási Klára - Bereczki Gábor: Mutatvány a készülő cseremisz etimológiai szótárból [Sample from the Cheremis Etymological Dictionary in progress] 26

dstem 'tesz, csinál' Cser. ir. ыштем 'демать, сдемать; действовать, проявмять (проявить) деятемьность; заниматься, заняться, быть занятым чем-м.'; cser. nyj.: Р В UJ С С JT dstem, Р UJ JT stem, К dstem 'machen, tun, zubereiten, verfertigen; kosten, wert sein' (MNySz 2: 301) < öscser. *istd- (Bereczki 1992: 8, No 10); U: zürj. S esti-, P jesti-. PO jesti- '(mit etw.) fertig werden (S P PO), fertig, od. vollendet werden (Arbeit); (zu etw. Zeit haben; (etw. tun) können, rechtzeitig hinkommen; reifen, reif werden (S P); zur rechten Zeit wohin kommen' (PO) | finn. ehti- 'Zeit haben, Zeit finden, etw. schaffen, können'; est. ehe (Gen. ehte) 'Schmuck', ehti- 'sich schmücken, sich putzen', ehita- 'zieren, schmücken, putzen, zurüsten, ausrüsten, errichten, bauen'| lapp N äshä- 'have time, leisure (to do something); be available, not be required' < *este- 'Zeit haben, fertig werden' (UEW 626). A cser. dstem ige jelentése csuvas hatásra kibővült. Csuvas tükörfordításnak tekinthető a 'szül' jelentés: cser. aza dstem 'gyereket szül' ~ csuv. аса tu- 'fiat szül' (tu- 'csinál'). Mind a csuvasban, mind a tatárban gyakori jelenség, hogy az onomatopoetikus szavakat a 'csinál, tesz' jelentésű ige kitételével igésítik, s ez a cseremiszben is előfordul: cser. M opsaze wola, solődr-yolődr sten sokten wola 'die Türe fällt herunter, fällt mit große Gepolter herab' (MNySz 7: 2429) ~ csuv. кэтэ1 uksa sankdr-sankdr tävat' 'az ezüstpénz zörög' (tavat' 'csinál') ~ XoX.jaltjult it- 'fel-fel villan' (it- 'csinál'). ® Lindström: Suomi 1852: 15; MUSz 12, 140, 153, 342; Wiklund: MSFOu 10: 238; Genetz: Suomi 1897/3/13: 35, VähKirj 23/2: 35; Setälä, АН 130, 209, 276, 294; WV 25; Wichmann, TscherT 49; Toivonen: Vir 1932: 55-56, MSFOu 67: 380, FUF 32: 20; Uotila: MSFOu 65: 76, SyrjChr. 73; Ravila: 25: 15; Steinitz, FgrVok 31, DEWO 316; E. Itkonen: FUF 29: 261, FUF 31: 175, UAJb 28: 69, LpChr. 77; Posti: FUF 31:51; Fokos ALH 3: 259, NyK 55: 38; SKES; Joki: Vir 1955: 279, FUFA 32: 51; Collinder, CompGr. 389; Lytkin, VokPerm. 138; ESK; Rédei, S1W 97. dstdr 'posztókapca' Cser. ir.: ыштыр 'онуча, портянка, дминная широкая помоса ткани дмя обмотки ноги'; cser. nyj. Р В М Ш С С JT dstdr, Р UJ stdr, US istdr, MK istir, V star, JO К dstdr 'Fußlappen, Beinwickel' (MNySz 2: 302); U: votj. S istir, К dstdr 'Fußlappen, Fetzen' (Wichm. FUF 12: 129) G istir, M istir 'Fußbinde aus grobem, wollenem Tuch' < *8st3-r3 'Fußlappen' (UEW 827); T: tat. ir. istir 'портянка, онуча, обмотка'; К.tat.nyj. (gäy.) istir 'чемовек медмитемьный в движениях; неаккуратный, неряшмивый, неопрятный' (TTDS 1969: 530); bask.ir. ШгУ'онучи'; D.bask.nyj. istir 'портянки'; ? К. b a s k. n у j. istir ' гвоздь в оси темеги'.