Nyelvtudományi Közlemények 103. kötet (2006)

Tanulmányok - Simoncsics Péter: Karácsony Sándor nyelvészeti nézeteiről és ezek utóéletéről [Sándor Karácsony's views on language and their (almost non-existent) influence on the profession] 106

Jelmagyarázat: x = a beszédaktus térbeli középpontja, azaz a grammatikai Sgl ) = a beszédaktus résztvevőinek a középponthoz viszonyított (koncentrikus körökön elhelyezhető) térbeli helye S < О X ) látlak 1 2 S < О X ) ) látom 1 3 S < о X ) ) látod 2 3 s о X ) ) látja 3 3 Az implikatívuszon kívül (S:Sgl < 0:Sg2) centrifugális paradigmát alkotnak mindazok az igealakok, ahol О nagyobb S-nél, azaz szóval tartom [őt], (S: Sgl < О: Sg3), szóval tartod [őt] (S: Sg2 < O: Sg3), és őj is szóval tartja [öt2], föltéve, ha ez a harmadik személyü tárgy egyúttal határozott is. Arany János Zrínyi és Tasso c. tanulmányában a Szigeti veszedelem „hat kezdő versszakáról" írja: „Vessük össze akár az Aeneissel, akár Tassoval: egyiknél sem találjuk e lépcsőzetes emelkedést tárgyához." Véleményem szerint ez a „lépcsőzetes emelkedés" a magyar eposz kezdetén ennek a bizonyos háttérben lappangó [underlying] - a latinból és az olaszból hiányzó - implikatívuszi formának is tulajdonítható. 3.3. A centripetális paradigma Lássuk most Zrínyi Miklós maga írta „sírföliratát", négysoros „epitáfiumát": Befed ez a' kék ég, ha nem fed koporsó, Órám tisztességes csak légyen utolsó. Akár farkas, akár emésszen meg holló, Mindigfelyül ég, a 'fold lészen alsó.