Nyelvtudományi Közlemények 103. kötet (2006)

Tanulmányok - Alberti Gábor: A szóképzéssel együttjáró vonzatszerkezet-változások rendszere [A survey of valency changes resulting from derivation] 75

inkorporálódott eredeti birtokossal. Érdemes felfigyelni rá, hogy a birtokost már nem tartalmazó centrális keret az előző szekcióban tárgyalt módon újra bővülhet birtokossal: Péter(-nek a) kedvenc Ady-verse, Péter(-nek az) örökös autószerelése (és azt is helyesen jósoljuk meg, hogy két birtokos viszont nem maradhat a főnévi régenshez tartozó centrális keretben, noha az előbbiek alapján ennek szemantikai kizáró oka nincsen: *Péternek az Ady (kedvenc) verse, *Péternek az autó (örökös) szerelése). Az összefoglaló táblázat utolsó nagy szekciója olyan átmenetekről szól, melyek során a bemeneti alany törlődik ki (a centrális keretből), és ezáltal a bemeneti tárgy kettős centrális szereppel bíró alannyá lép elő (8d). Az angolban a passzivizálást jellemezhetjük így (Alberti 1996, 1998b), amelynek a döntő szerepe e nyelv rendszerében az, hogy a Páciens előtérbe léphessen topikként, ami az angolban lényegében az alanyi pozíciót jelenti (a (2a) megszorításból adódóan pedig ennek az az ára, hogy az Ágenst száműzni kell a centrális keretből, hiszen tárgyként nem szabad realizálódnia). A magyarban a passzivizálás mint igeképzés archaikus, következésképpen produktívnak nem minősíthető (pl. riporter kerestetik, ilyen lehetőség ritkán adatik az embernek), a mediálisképzés pedig sajátos jelentéstöbbletet hoz magával („magától" megoldódott, (elővigyázatosságom ellenére) elkenődött); igenevek és névszók viszont számtalan módon képezhetőek a (8d) átmenetmintázat szerint, mint a táblázat sűrűn teleírt alsó ötöde mutatja. A kézenfekvő eseteket az alábbi (23) példasorban gyűjtöttem egybe: (23) a. Péter megoldotta a problémát. (NOM, ACC) = <-, +> / (8d)| <NOM> = <-/+> b. A probléma megoldódott / ^megoldatott / meg van oldva. / megoldott / megoldandó / megoldható / megoldhatatlan / megoldatlan probléma További megjegyzéseket az intranzitív bemenetet is elfogadó képzések érdemelnek. Ilyen a határozói igenév képzése (pl. be van rúgva, el van görbülve, be van horpadva, ki van apadva, ki van merülve) és a befejezett melléknévi igenév képzése (egy berúgott fazon, egy elgörbült rúd, egy behorpadt hordó, egy kiapadt okút, egy kimerült bánya); a -hAtAtlAn pedig rengeteg zárványban felbukkan, bár nem produktív (elévülhetetlen, kiapadhatatlan, kifogyhatatlan, de *(ki)merülhetetlen, fáradhatatlan, de *hfáradhatatlan). A szóban forgó képzések meghatározó faktora tehát egyértelműen a Páciens (a pozitív centrális szerepű argumentum) előléptetése, és nem az Ágens lefokozása (Alberti 1996, 1998b), hiszen az egyetlen argumentum nem a törlődés sorsára