Nyelvtudományi Közlemények 102. kötet (2005)
Tanulmányok - Wagner-Nagy Beáta: A tagadás kifejezésének módjai a nganaszanban [Ways of expressing negation in Nganasan] 64
(18) [topicKanda-mtd] rjua-li-m meliőa-"! szánAkkPxSg2 méghogy nemSgl csinálVcong 'Méghogy nem csinálom a szánodat?!' (T79:261) Feltűnő, hogy ez a segédige igen kedveli a mondatkezdő pozíciót (7 példamondatból 6-ban). (Lásd pl. (16) és (17) mondatot.). Ennek minden bizonnyal az az oka, hogy ez a szerkezet modalitásában igen közel áll a kérdéshez, a kérdőszó tipikus helye pedig a mondatkezdő pozíció. Ugyan a kérdöszónak nem kötelező a mondat elején állnia, de az erre irányuló tendencia megfigyelhető. Ahogy a (18) mondat szemlélteti, a tagadó segédige elé - mint ahogy kérdőszó elé is - kerülhet topikalizált mondatrész. Ennek, valamint a kérdő mondat szerkezetének összefüggései további kutatásra szorulnak, ami újabb adatok hiányában egyelőre aligha lehetséges. További jellegzetessége a fent bemutatott tagadó szerkezeteknek, hogy ellentétben a többi tagadó segédigével, a nudli- és a főige közé egyetlen példában sem ékelődött bővítmény (vö. (17) és a (15b) mondatokat). Azt megállapítani, hogy ténylegesen beékelődhet-e más bővítmény, csak újabb példamondatok vizsgálatával lehetséges. 4.3. Tagadó partikula vagy tagadó főnév? Az uráli nyelvek körében a szintaktikai tagadásnak mindkét formája ismert. A nyelvek egy része a tagadó segédige használatát preferálja (pl. finn, nyenyec, mordvin stb.), míg másik részükben a partikulák használata domináns (szölkup, manysi, hanti stb.) (Bővebben lásd Honti 1997.) A nganaszanban a tagadó segédigéken kívül számon tartunk további két, tagadásra használatos szót: d'arjku és nintu(u)("). Terescenko a d'arjku-t egyszer partikulának (1979: 313), másszor pedig igének minősíti (1973: 83, 1979:317). A következőket írja: „A d'arjku 'nem' partikula tagadó jelentésben használatos. (1979: 313) „A d'arjku szó a d'arjgujsa 'nem-birtokol, hiányzik' ige egyes szám harmadik személyű, kijelentő módú alakja.' (1979: 317)9 Láthatjuk, hogy a szó szófaji hovatartozásáról Terescenko igen ellentmondásosan nyilatkozik. Castrén ezt a szót verbum substantivumnak tekinti és a következő megállapításokat teszi róla: „A jurák tana és jarju verbum substantivumnak a tavgiban a taeitu, 'van' [...] ésjanku 'nincs' felel meg. A két igének ebben a nyelvjárásban általában szintén személytelen a használata, azonban képesek igeragok felvételére; pl. taeiíwn 'ott vagyok' jarjum 'nem vagyok ott' [...] Ugyan-9 „ Частица дящкщ 'нет' лпотребляется в отрицательном предложении." (1979: 313) „Слово дящкщ представляет собой формл третьего лица единственного числа неопределенного времена отрицательного глагола дящгщйся 'не имеется', 'отслствлет'. (1979: 317)
