Nyelvtudományi Közlemények 102. kötet (2005)

Tanulmányok - Sipos Mária: Másodlagos egyezések az obi-ugor kori etimológiákban [Secondary correspondences in etymologies dating back to Ob-Ugric] 35

T seri 'pete, ikra'; N seri-varép, LM ser-voárep, LU sér-varép, P ser-várép, Ksáré-varép 'légy'; N seri, LM LU seri, P seri, К säri, T seränt 'ikrázik, petézik' (WWb 543a). A vogul szó gazdag adatoltsága (és itt nem idézett példaanyaga) arra vall, hogy nem egyszeri, egyéni metaforikus használatról van szó, hanem csakugyan mindkét jelentése megvan a szónak. A 'ikrázik, ikrát rak', valamint a 'légy, légypete' jelentésű szavak az osztjákban is összefügghetnek, hiszen a két szó összekapcsolásának hangtani akadálya nincsen, valamint a két jelentés, a peterakás és az ikrázás funkcionális és vizuális hasonlósága alapján is összetartozhat a két szócsalád.5 A mai osztják és vogul jelentések egymáshoz való viszonyának tisztázása elengedhetetlen a rekonstruált jelentés megállapításához. Ehhez a (19)-tól eltérően nem az etimon eltérő szófajú és jelentésű leszármazottainak nyelvjárási megoszlását ábrázolom együttesen a sematikus térképen, hanem a különböző jelentéseket. (a-1) 'pete' E E Ny К 1 D Szurg. 1 VVj T 5 Szemantikai párhuzamként egy igen sajátos vogul példát lehet említeni. Az analógia különös voltát az okozza, hogy az „egyezés" hangtani oldala nagyon is homályos, a „hangmegfelelések", ami a szókezdő szibilánst, az első szótagi vokálist, a tővégi у meglétét illeti, elfogadhatatlanok. Az egyik oldalon egy ugyancsak obi-ugor kori etimológia, a *sensy 'serke, pete' (GOV 595) vogul része áll: vog. TJC sänsw, KU sbni, KM soni, P soniy, VN sbni, VS sbni, LO So säniy 'Nisse' (GOV), N sänf, LM süni, LU sani, К soäniy, T samt' (Pl. sänget) 'serke, Nisse' (WWb 525b). A másik oldalon pedig olyan nyugati vogul adatok, amelyek hangalakjukat tekintve három szempontból deviánsak: (WWb 541b) LM senéy, LU sanéy, ám jelentésük 'ikra'. Ha a fent említett okoknál fogva nem is egyeztethetők a szó hagyományos értelmében, mégis hasonló jelentések valamilyen kapcsolatáról van szó, mint amilyenekre a vizsgált etimológiában láttunk példát. Ez mindkét esetben egy kellemetlen élősködő szaporodása, valamint a halak ívása közti hasonlóságon alapul. Másrészt ez a példa, amelyben - valószínűleg északi vogulból származó -interdialektal is kölcsönzéssel, esetleg részben homofonikus attrakcióval magyarázható az erősen eltérő alakok megléte, jól illusztrálja, hogy milyen módon és mértékben befolyásolhatják a szavak hangalakját jelentését, sőt, egymáshoz való viszonyát a szomszédos nyelvjárások, ill. nyelvek.