Nyelvtudományi Közlemények 102. kötet (2005)

Tanulmányok - Sipos Mária: Másodlagos egyezések az obi-ugor kori etimológiákban [Secondary correspondences in etymologies dating back to Ob-Ugric] 35

(11) *runt3 'barka, rügy' É N runt É Ni runt, Kaz r(j/7/, 0 ront Ny P ranta, VN rent, VS rent, LU rant, LM rünt К KM rent, D DN Ко runt T Szurg. Trj J roní V-Vj VVj ront, Ha azonban a szótárakban fellelhető jelentéseket is elhelyezzük a táblázatban, akkor a kép nem értelmezhető könnyen. Az etimon feltételezhető eredeti jelentése, a 'rügy, barka' az osztjákban már csak a tremjugáni nyelvjárásban él, a nyelvterület egészén a belőle fejlődött 'fülbevaló' jelentéssel számolhatunk. A három érintett vogul nyelvjáráscsoportban kizárólag a feltételezett másodlagos jelentés adatolt. É 'Kätzchen'(GOV), 'rügy' (WWb) É 'die Ohrringe zusammen' Ny 'Kätzchen' (GOV), 'rügy' (WWb) к 'Kätzchen'(GOV) D 'серёжка, Ohrring' т Szurg. 'серёжка, Ohrring' Kätzchen, hängendes Blütenkätzchen (der Birke, Espe, Ahlkirsche, (Trj)' v-Vj 'серёжка, Ohrring' Az ellentmondás tehát az „osztjákos" hangalak és a „vogulos" jelentés között van, ha ragaszkodunk ahhoz a merev megközelítéshez, hogy vagy az első, vagy a második jelentéssel kell számolnunk. Ismeretes azonban, hogy a jelentésváltozás nem egyik pillanatról a másikra megy végbe, hanem hosszabb ideig tart, míg az új jelentést az egész közösség megismeri, átveszi, használni kezdi, és esetleg az első jelentés feledésbe is merül. Ennek a folyamatnak több - akár hét -szakaszát is megkülönbözteti a történeti szemantika (pl. Wilkins 1996: 270), és több stádiumot el lehet különíteni annak alapján, hogy a második jelentést a közösség mekkora része használja aktívan vagy passzívan. A fenti esetben is elképzelhető, hogy a változás során a két jelentés nem kevés ideig egymás mellett élt, az osztj ákos hangalak pedig a szoros kontaktusok során hatolt be a vogul nyelvbe.