Nyelvtudományi Közlemények 102. kötet (2005)

Szemle, ismertetések - Zaicz Gábor: Alo Raun 1905-2004 284

1944-ben Németországba emigrált négytagú családjával a szovjet megszállás elől. 1946-1949 között a hamburgi Balti Egyetemen docens, a bölcsészkar dékánhelyettese és könyvtárosa. Elméleti nyelvészeti és hangtani, összehasonlító fínnugrisztikai, valamint finn és latin nyelvet tanított. 1948-49-ben egyike az egyetem három rektorának. Öt év után, 1949-ben a Raun-család az Egyesült Államokba költözött. Eleinte Raun francia- és spanyoltanári állást töltött be az egyik Washington állami egyetemen. Guggenheim-ösztöndíjjal került 1951-ben az Indiana állambeli Bloomingtonba. 1952-ben sikerült itt, a Bloomingtoni Egyetemen állást találnia, ahol első feladata a magyar nyelv intenzív oktatása volt. 1955-ben lett ún. vendégprofesszor, 1958-ban docens, 1959-től egyetemi tanár (az adatokat elsősorban Alvre 1994: 244-247 alapján közlöm). Bloomingtonban a Kelet-Európai Intézetben a tanterven belül urál-altaji nyelveket is oktattak, és 1964-ben megalakult egy új tanszék, a Department of Uralic and Altaic Studies. Egészen addig itt volt Alo Raun munkahelye, amíg 1975-ben - hetven esztendős korában - nyugdíjba nem vonult. Sinor Dénes szerkesztésében ekkor látott napvilágot a munkásságát elemző és elismerő ünnepi kötet, a „Studies in Finno-Ugric Linguistics. In Honor of A. Raun" (Sinor 1977). „Raun előadásai és szemináriumai tematikájának legmeglepőbb vonása a sokszínűség, amely az idők folyamán csak gazdagodott" (Alvre 1994: 246). Paul Alvre cikke alapján álljon itt néhány tétel Alo Ráunnak, a bloomingtoni egyetemi oktatónak a tanrendjéből: 1952- 1955: bevezetés a nyelvtudományba, általános fonológia, az uráli és a török nyelvek rokonsága, a „Kalevala"; 1953- tól: az észt és a mordvin nyelv szerkezete, a vogul és az osztják nyelv, a nyelvtudomány története, a fordítás módszertana; 1963- tól: strukturális szemantika, nyelvtipológia, a világ nyelvei, szókészlettan, lexikostatisztika, bevezetés a nyelvi taxonómiába; 1964- től: az uráli nyelvek és népek, az uráli népek szociális viszonyai, az uráli nyelvek összehasonlító fonológiája; finnugor nyelvek: a lapp, a mordvin, a magyar nyelv; magyar nyelvtörténet, magyar irodalom; üzbég nyelv. Számos tankönyv megírása fűződik Raun nevéhez. Egy-kettő címe: „The Mordva" (1955a), „The Ostyák (Khanti) and the Vogul (Mansi)" (1955b). 1963-ben jelentette meg „Johdatusta struktuaalikielitieteeseen" című művét a helsinki Tietolipas sorozatában. E mű lett a budapesti finnugor szakos képzésnek - és egyebek mellett Hajdú híres egyetemi tankönyvének, a BUNy-nak - az alapja (Hajdú 1966). Csak az alábbi fejezetcímekre elég utalni: „Fonológia. Morfológia ja syntaksi. Kielitypologiaa." Az Uppsalába menekült Andrus Saarestével együtt adták ki az „Introduction to Estonian Linguistics " című kézikönyvet (Wiesbaden 1965). Tanulmányait összegyűjtötte, és 1971-ben Bloomingtonban új művel