Nyelvtudományi Közlemények 102. kötet (2005)
Tanulmányok - Maticsák Sándor: Az agglutinációval keletkezett mordvin képzőkről [On Mordvinian derivational suffixes of agglutinative origin] 7
kapcsolatát jól őrzi, elvont viszonyok jelölésére még csak kis mértékben képes. 13. -pra/prä. 19 Önálló szóként a következő jelentéseket hordozza: 1. 'fej, fő' (lomanenpra 'emberfej', pondakspra 'borzas fej'); 2. 'vminek a felső része, teteje, csúcsa' (cuvtonpra 'a fa teteje',pandonpra 'hegytető'); 3. 'vminek a vége' (suron pra 'ujjbegy'); 4. 'állatok száma, darab' (stadasont' sizgemen pfat 'a nyájban hetven fej van') (Abramov 2002: 398; ERS 521; MdWb 1796). Képzett alakok alapszavaként: pfadovks 'befejezés', pfavks 'tartalomjegyzék', pfavt 'főnök', pfev 'ész'; alárendelő összetételek előtagjaként: pfacef 'hajszál', pfaked' '''fejbőr', pfakolgan 'koponya',pfapáca 'fejkendő', pfasufe 'koszorú', pfaud'em 'agyvelő'; mellérendelő összetételben: pfat-pil'get' 'végtagok'; névutó alapszavaként: pfasto 'tetejéről', pfaso 'tetején', pfas 'tetejére' stb. Mindezek mellett a pra visszaható névmásként is él: pra snams 'dicsekszik', pra vanstoms 'vigyáz magára',pra vet'ams 'viselkedik'. Összetételek utótagjaként szintén produktívnak számít. Vizsgálódásom célkitűzése értelmében a konkrét 'fej, fő; vmi teteje, vége' jelentések (azaz utótagok) és az elvont jelentések (azaz képzők) között kell határvonalat húznunk. Mindenképpen a konkrét szemantikai kategóriába tartoznak az alábbi alcsoportok: építmények teteje, felső része: kudopfa 'háztető' (< kudo 'ház'), kust'embfa 'lépcső, feljáró' (< kust'ema 'lépcső'), palmanbfa 'az ajtófélfa felső része' (< palman 'oszlop, pillér'), utombfa 'a csűr padlása' (< utomo 'csűr'); testrészek vége: kel'bfa 'nyelvhegy' (< kel' 'nyelv'), lavtovbfa 'váll' (< lavtov 'váll'), pil'epfa 'a fülkagyló felső része' (< pile 'fül'), sudopfa 'orrhegy' (< sudo 'orr'); lábbelik orra: kafbfa 'a bocskor orra' (< kar 'bocskor'), kembfa 'csizmaorr' (< kem 'csizma'); tárgyak feje: eskepfa 'a szög feje' (< es ke 'szög'); növények feje: cufkapfa 'egy fej hagyma' (< cufka 'hagyma'), kapstapfa 'egy fej káposzta', makopfa 'mákgubó' (< mako 'mák'), térszínformák teteje: pandopfa 'hegycsúcs' (< pando 'hegy'); vizek forrása: l'ejbfa 'folyó forrása' (< l'ej 'folyó'), l'ismapfa 'forrás, kútfő' (< l'isma 'kút'), vedbfa 'forrás' (< veWvíz'). Absztrakt viszonyokat fejez ki, tehát már inkább képzőnek tekinthető: caripfa 'csibész' < cari 'kerék; forgó', ifed'spfa 'részegség' < if ed'ems 'berúg', kenzepfa 'egy csipetnyi vmi' < kenze 'köröm', l'embfa 'olvasztott zsír maradványa' < lem 'faggyú, zsír', pondakspfa 'ápolatlan, gondozatlan ember' < pondaks 'borzas, kócos', sajt'anbfa 'ördög' < sajton 'ördög, sátán', s talán ide sorolható a botpfa 'ebihal' < bot 'halászáskor használatos bot', kevbfa 'köves hely' < kev 'kő', sukspfa 'pattanás' <suks 'féreg, kukac', cavkanbfa 'lóhere' < cavka 'csóka'. Összességében tehát elmondható, hogy a pfa elem absztrahálódása néhány szóban már megindult, de a deszemantizációs folyamatnak még csak az elején 19 FU *perä 'hátulsó rész' > fi. per'á, votj. ber, zürj. bór 'hátulsó rész', osztj. pertäy, vog. pärow 'hátra' (UEW 373).
