Nyelvtudományi Közlemények 102. kötet (2005)

Kiss Lajos Emlékülés - Gercsák Gábor - Klinghammer István: Magyar földrajzi nevek angol nyelvű kiadványokban [Hungarian geographical names in publications in English] 215

akkor is, ha a köznévi elem mind a két nyelven szerepel: Duna-Tisza köze Region (vagy a szakszövegekben elterjedt Danube-Tisza Iníerfluve), Isten dombja Hill. Bár törekednünk kell arra, hogy a tulajdonnévi elem minél kevésbé változzon, a más névből képzett neveink alapalakját vissza kell állítani [Csepeli-sík -Csepel Plain, Kőszegi-hegység - Kőszeg Mountains, Strázsa-hegyi-barlang -Strázsa-hegy? Cave). 4. Földrajzi neveink az eddig említetteknél sokkal többféle és bonyolultabb típusokat is tartalmaznak (pl. Északi-középhegység, Mária asszony sziget, Pándzsa menti laposak), ám a leggyakrabban előforduló nevünk többségére a fenti szabályok jól alkalmazhatók. Tudjuk azonban, számos bizonytalan eset létezik. Nézzünk ezekből néhány jellemzőt. - A tapasztalat azt mutatja, hogy néhány nagyobb és gyakran használt -többnyire mesterséges névadással született - tájneveink fordítása vezet a legváltozatosabb megoldásokhoz (Alföld, Dunántúli-középhegység). - Előfordul, hogy a magyar földrajzi név, elsősorban annak köznévi utótagja, többféleképpen is fordítható (pl. a tető szavunknak megfelel a summit, peak és a crest is). Nem egyszerű abban állást foglalni, mely magyar utótagot nem helyes lefordítani (Istállós-kő - Istállós-kő, Istállós-kő Hill vagy Istállós Stone, Mount Istállós, Mount Istállós-kő. Az Istállós-kői-barlang angolul - javaslatunk alapján - mindenképpen Istállós-kő Cave formában helyes). - Van több lefordíthatatlan utótagunk, amelyek lehetnek bonyolult kifejezések, szakszavak vagy mára elhomályosult értelműek (középhegység, mái). A köznévi tagok fordításakor az is könnyen észrevehető, hogy a szinonimákat nagyon nehéz egymásnak egyértelműen és következetesen megfeleltetni (pl. a magyar bérc, csúcs, kő, orom, szirt, tető vagy az angol bay, bight, cove, gulf, inlet szavakat körülményes lenne a másik nyelven hűen visszaadni). Végezetül nagyon ajánljuk, hogy a fontosabb magyar köznévi tagok értelmezése minél gyakrabban szerepeljen az angol nyelvű kiadványok függelékében. Irodalom Fábián Pál - Földi Ervin - Hőnyi Ede (1998), A földrajzi nevek helyesírása. Akadémiai Kiadó, Budapest. Hadrovics László - Zoltán András (1985), A cirill betűs szláv nyelvek neveinek magyar helyesírása. Az újgörög nevek magyar helyesírása. Akadémiai Kiadó, Budapest. Ligeti, Lajos (föszerk.) (1981), Keleti nevek magyar helyesírása. Akadémiai Kiadó, Budapest.