Nyelvtudományi Közlemények 98. kötet (2001)
Kisebb közlemények - Jarovinszkij Alekszandr: A kétnyelvű magyar-szlovák gimnazisták lexikális-szemantikai reprezentációjáról [On the lexical-semantic representations of bilingual Hungarian-Slovak secondary school students] 235
A magyar-szlovák kétnyelvű gimnazisták lexikális-szemantikai reprezentációja 237 szavak, mint pl. a szabad, amely a különböző nyelvtani szerkezetekben szerepelhet jelzőként vagy állítmányként; 20 szó egybeesett azokkal a hívószavakkal, amelyeket a magyar és orosz kutatók használtak. A szólistánk 50 hívószót tartalmazott, ebből 25 főnevet (50%), 15 igét (30%), 6 melléknevet (12%) és 4 egyéb szófajú szót (8%). Az instrukció a következő volt: „A listán szereplő megfelelő sorszám mellé írd le az első szót, amely a hívószóval kapcsolatban eszedbejut.". H.2. Folyamatos szóasszociációs próba - szintén intralingvális szinten Az 50 hívószóból, amely a szabad szóasszociációs kísérletben szerepel, kiválasztottunk 10 magyar kulcsszót. Ezek a következők voltak: kályha, út, város, kenyér, futni, költség, alkotni, nedves, közölni, kikötés, valamint ezek szlovák ekvivalensei. Az instrukció a következő volt: „Minden lapra egy kulcsszó van felírva. Próbálj meg egy perc alatt annyi szót írni, amennyi a kulcsszóról eszedbejut! Elég! figyelmeztetésre hagyd abba a munkát, és folytasd a következő szóval!". A kétféle szóasszociációs próba segítségével a bilingvális kompetenciát lehet mérni a lexikon szintjén, illetve megállapítani a relatív lexikai dominancia-koefficienset (DK) a következő képlet szerint: DK = (Msz+ Mf)-( SZsz +SZf) xm (Msz + Mf ) + (SZsz + SZf ) ahol Msz - a szabad szóasszociációs tesztből kapott összes válasz magyarul SZsz - a szabad szóasszociációs tesztből kapott összes válasz szlovákul Mf - a 10 hívószóra adott összes válasz magyarul SZf - a 10 hívószóra adott összes válasz szlovákul +100 % - a diák egynyelvűnek (magyar) tekinthető -100 % - a diák egynyelvűnek (szlovák) tekinthető 0 % - az általunk alkalmazott próbák szerint a diák kétnyelvű szókészlete megközelítően azonos, azaz egyensúlyi állapotban van. II.3. A szójelentés elsajátítási mélységének foka (denotativ jelentés) (Göncz Lajos 1985 nyomán) Ennek a próbának az a célja, hogy megállapítsuk, hogy a diákok mennyire ismerik az adott szó denotativ, elsődleges, szótári jelentését mindkét nyelven, szemben a szó másodlagos, konnotatív, vagyis érzelmen alapuló jelentésösszetevőjével. A teszt abból áll, hogy a célszó mellé írt öt szóból csak egyet, a megfelelőt
