Nyelvtudományi Közlemények 98. kötet (2001)

Tanulmányok - Bánréti Zoltán: Az ellipszis mondattana és a lexikai szelekció [The syntax of ellipsis and lexical selection] 7

BÁNRÉTI ZOLTÁN Az ellipszis mondattana és a lexikai szelekció This paper outlines the proposal that forward and backward ellipsis should both be regarded as the non-insertion of the phonological form into the representation of the sentence, that is, as the failure of the insertion of the phonological form under the terminal nodes comprising otherwise fully specified lexical-grammatical feature matrices. Accordingly, lexical and grammatical features are present in the position of ellipsis (as well), and thus participate in the interpretation of sentence meaning. We conceive of the creation of structures with VP ellipsis as the multiple selection from the lexicon of the lexical items relevant and enumerating them at the syntactic input in such a way that they can satisfy the constraints of structural and referential parallelism. The system arranging lexical selection makes ellipsis possible by changing back the selectional indexes on the lexical items of the VP in the second coordinated clause to those of the VP in the first clause. Thus the same lexical items are multiply selected as identical specimens. Backward VP-ellipsis is based on this option. On the other hand, the lexical selection makes ellipsis possible by assigning the selectional index to the lexical items when they are first selected, but blocking selectional indexing when the same lexical items are selected again, thus making the latter selection non-distinguishable from the first. Forward VP-ellipsis is based on this option. Bevezetés 1.1. A dolgozat a párhuzamos szerkezetű mellérendelő tagmondatokbeli ellipszisek nyelvtani szabályait írja le. Az átfogó empirikus jellemzés alapján olyan javaslat mellett fogunk érvelni, mely szerint az előreható és a hátraható ellipszist egyaránt tekintsük úgy, mint a hangalakok be n e m illesztését, a hangalakok beillesztésének elmaradását az egyébként teljesen specifikált, lexikai-nyelvtani jegyhalmazok terminális csomópontjai alatt. Eszerint a lexikai és nyelvtani jegyek az ellipszis pozíciójában (is) jelen vannak, és részt vesznek a mondatjelentés interpretációjában. Ez a megközelítés elveti azt, hogy a „hiányzó" anyag szintaktikailag hiányozna, vagy fonetikailag törölt lenne, és hogy ezért szintaktikailag rekonstruálni vagy „másolni" kellene. A hangalakkal nem rendelkező, „csendes" lexikai egységekre azt fogjuk mondani, hogy ellipszis alá esnek. Az azonosíthatóságukat lehetővé tevő, hangalakkal bíró lexikai egységek egy másik, mellé-, vagy alárendelt tagmondatban találhatók. Ezeket engedélyező-nek fogjuk nevezni. Az explicit engedélyező Nyelvtudományi Közlemények 98. 7-70.