Nyelvtudományi Közlemények 97. kötet (2000)

Tanulmányok - Csúcs Sándor: A permi vokalizmus története [The History of Permic vowel system] 3

62 CSÚCS SÁNDOR Riese, Timothy (1998), Permian. In: Dániel Abondolo (ed.): The Uralic Languages. London - New York. 249-275. Sammallahti, Pekka (1988), Historical Phonology of the Uralic Languages with Special Référence to Samoyed, Ugric, and Permic. In: Denis Sinor (ed.), The Uralic Languages. 478-554. Steinitz, Wolfgang (1944), Geschichte des finnisch-ugrischen Vokalismus. Stockholm. Steinitz, Wolfgang (1964), Geschichte des finnisch-ugrischen Vokalismus2. Berlin. Tepljasina, T. I. (1970), Jazyk besermjan. Moskva. UEW = Károly Rédei: Uralisches etymologisches Wörterbuch. Unter Mitarbeit von Marianne Bakró-Nagy, Sándor Csúcs, István Erdélyi, László Honti, Éva Korenchy, Éva K. Sal und Edit Vértes. I—II. Budapest 1986-1988. Uotila, T. E. (1944), Lehnwörter des Permischen. JSFOu. 52/5. Wichmann, Yrjö (1903), Die tschuwassischen Lehnwörter in den permischen Sprachen. MSFOu. 21. Wichmann, Yrjö (1915), Zur Geschichte des Vokalismus der ersten Silbe im Wotjakischen mit Rücksicht auf des Syrjänische. MSFOu. 36. Wurzel, W. U. (1977), Zur Stellung der Morphologie im Sprachsystem. Zilina (1975), Verchnesysolskij dialekt komi jazika. Moszkva. A votják nyelvjárások rövidítései B beszermán MU Ba. Bavli N BT Buj-Tanyp Per. G Glazov S J Jelabuga Süd K Kazán SW Ka. Kanli S Ku. Kukmor Sg-KU Krasnoufímsk Ta M Malmizs Ts. Mi. középső nyelvjárások U. A zűrjén nyelvjárások rövidítései: I = Izsma KP = komi-permják nyelvjárások KZ = komi-zürjén Le. = Letka Lu. = Luza PN = északi permják PO = keleti permják (= Genetz PO, Lytkin Ja. = Jazva) = Maim izs-Urzsum = északi nyelvjárások = peremnyel vj árasok = Szarapui = déli nyelvjárások = délnyu gáti nyelvjárások = Sosma = Sagirt = Tatisli = Taskicsi = Ufa so = Felső-Sziszola Ud. = Udora V = Vicsegda Vis. = Visera Vm = Vim