Nyelvtudományi Közlemények 97. kötet (2000)

Tanulmányok - Csúcs Sándor: A permi vokalizmus története [The History of Permic vowel system] 3

30 CSÚCS SÁNDOR Ezt a rendszert később annyiban módosította, hogy az egyes zűrjén nyelvjárásokban az i helyén jelentkező labiális w-ra hivatkozva (1. Lytkin 1964: 187-8) az őszürjénre is u-t tett fel i helyett. Végleges rendszere tehát: i ü u Ç ö Q e ô o a Mielőtt e rendszer értékeléséhez hozzákezdenénk, nézzük meg, milyen hangmegfelelésekre támaszkodva, milyen gondolatmenettel jutott el hozzá Lytkin. Az öt alapvokális {a, o, e, u, i) rekonstruálása nem problematikus, ezek néhány szórványos kivételtől eltekintve, minden zűrjén nyelvjárásban változatlanul megmaradtak. Az u-t a Vis. és kelet-vicsegdai nyelvjárások û-je alapján rekonstruálta, amelynek a PO-ban e, az összes többi nyelvjárásban i felel meg. A középső nyelvállású centrális magánhangzó eredeti labialitását a PO ô őrizte meg, míg a többi nyelvjárásban e van. Az őszürjén *ó labiális voltának közvetett bizonyítéka, hogy az ősvotjákra is labiális *ö, s így az őspermire is *ó tehető fel. Az őszürjén *#-t a SO ç ~ ózürjén ç ~ PO u- ~ többi nyelvjárás o, az őszürjén *#-t az ózürjén ç ~ PO i- ~ többi nyelvjárás e megfelelések alapján rekonstruálja. Őszürjén *ó-t akkor tesz fel, ha a PO w-nek a többi nyelvjárásban e felel meg. Úgy gondolja ugyanis, hogy az ô a PO-ban zártabbá vált, a többi nyelvjárásban viszont nyíltabbá (ô-vé), s azután e-vé delabializálódott. Az itt említett magánhangzók közül az w-vel, valamint a zárt ç, ó, #-val kapcsolatban vannak kételyeim és/vagy fenntartásaim. Ami őszürjén labiális *ii feltevését illeti (a mai KZ KP / ~ Vis. ù ~ PO e előzményeként), ezt az alábbi okok miatt nem tartom valószínűnek: 1. Az egyetlen komolyan számbavehető érv e feltevés mellett az lenne, hogy Lytkin szerint a Vis. és a kelet-vicsegdai nyelvjárásban van labiális ú fonéma. Láttuk azonban, hogy Rédei, aki maga is a helyszínen tanulmányozta ezeket a nyelvjárásokat, ezt a gyengén labializált u-t csak pozícióhoz kötött változatnak tartja. Az ù fonológiai státusza tehát ezekben a nyelvjárásokban enyhén szólva kétséges. (Megjegyzendő, hogy egyes votják dialektusokban is keletkezett másodlagos ù a mássalhangzó-környezet hatására.) 2. A PO nyelvjárásban biztos, hogy van ù fonéma. Különös, hogy a Lytkin által feltett őszürjén *ii-nek mégsem ez a folytatója, hanem az e (< i). 3. Az ősvotjákban is *j-t kell feltételezni az idetartozó szavakban. Nagyon valószínű tehát, hogy KZ KP i ~ votj. i megfelelést mutató esetekben az ősper-