Nyelvtudományi Közlemények 97. kötet (2000)
Gyarmathi-emlékülés - Egyed Emese: „Scytha vagyok” Kéziratos paszkvillus a Demonstratioról – Sajnovitsnak [„I’m a Scythian” – A manuscript pasquinade on Demonstratio – to Sajnovits] 246
EGYED EMESE „Scytha vagyok" Kéziratos paszkvillus a Demonstratioról - Sajnovitsnak Több, mint negyedszázaddal Gyarmathi Affinitása előtt keletkezett az az álneves kritika, amelyet bemutatunk. Verses része ismerős, mégpedig az 1789-ben megjelent Két Nagyságos Elmének Költeményes Szüleményei című kötetből. E Révai Miklós által szerkesztett, 1789-ben megjelent könyv a szerkesztő bevezető költeményén kívül többnyire Barcsay Ábrahám és Orczy Lőrinc (eredetileg magánlevelek részeit képező) magyar verseit tartalmazza. Nemcsak egymáshoz írott verses leveleiket, a kötetbe ugyanis Bessenyei Sándornak, Györgynek, Prónay Évának, esetleg valamely névtelen, számunkra ismeretlen személynek szóló levelek megannyi verses betétje is bekerült. (Episztoláknak tekinthetjük e verseket.) E könyv darabjaival kapcsolatban eddig leginkább a szerző-meghatározás jelentett tudományos problémát.1 Ilyen a fentebb számunkra ismerősnek tekintett, a kötet második részében olvasható vers is (Révai 1789: 230-234). Kezdősora: Meg szűnik nap kelet nép özönt küldeni . Címzettje formálisan nem Barcsay, de nem is Orczy. A „feladó" nem nevezi meg magát. Ez azonban nem meglepő. A korabeli szerzőrejtéssel (vagy ködösítéssel) kapcsolatos viták máig sem zárultak le.3 A költemény címe bizonyára Révaitól származik Tsillag néző Sajnovits és Hell hibái tzáfoItatnak.4 A cím a korban szokásos szerkesztői eljárást követi, és arra is utal, hogy Révai Miklós körében - amely nem a tudósok szűk csoportját jelentette - nem volt illetlenség elhatárolódni a nyelvrokonságnak ez új keletű elméletétől. A most közreadandó MOL-kézirat ismeretlenül maradásának egyik oka az lehet, hogy a paszkvillus-irodalom amolyan senki földje. Hangsúlyozott alkal-1 Ennek azért van jelentősége, mert az Orczy - Barcsay szerző-azonosításkor a kötetbeli elhelyezés is érv lehet. Az episztolák bevezető alcímei, pl. a Két jó barát között való levelezésből szedett versek két részekbenn nem segítenek. A könyv első felében olvasható versek a Nagybányai Állami Levéltár Orczy-gyűjteményében és egyéb őrzési helyeken levő kéziratok bizonysága szerint Barcsay Ábrahám szerzeményei. A kötet második részében többnyire Orczy versei találhatók, de ide került Barcsay néhány verse is. (mint például az Árkádia leíratása című). 2 Barcsay következetesen hosszúnak jelölt ú, ű betűit a gondos grammatikus és ortográfus Révai értelemszerűen javította át meggyőződése, az azóta többnyire normává lett elvek szerint. 3 Szilágyi 1998 a Kármán József- Pajor Gáspár szerzőpáros és az Uránia közleményei kapcsán vizsgálja ezeket. 4 Ez a szerkesztői eljárás a nagybányai Orczy-gyüjtemény Barcsay-autográfjának és az 1789-ben Révai által közölt Barcsay-verseknek az egybevetésével válik világossá. Nyelvtudományi Közlemények 97. 246-260.
