Nyelvtudományi Közlemények 97. kötet (2000)

Tanulmányok - Csúcs Sándor: A permi vokalizmus története [The History of Permic vowel system] 3

16 CSÚCS SÁNDOR tak le: ősvotj. *ó > B e, Ka. o. Ezért nincs egyik dialektusban sem e fonéma. Az a a közvotják j-nél alacsonyabb nyelvállású és valamivel hátrább képzett hang. Redukált voltáról eltérők a vélemények (vö. Csúcs 1984: 170-172). Fonológiailag felső nyelvállásúnak tekinthető. i ü u e ô S o a S nyelvjárás (= Wichmann Malmyz-Urzum-Dialekt) Az ù (más jelölés szerint ui, i) és ô (ö) centrális, labiális hang. Az a-ről 1. a fenti megjegyzést. i ù u e ó § o ä a Ku. (= Munkácsi Kazan-Dialekt), Ba. (= Munkácsi Samara-Dialekt) és BT nyelvjárás Az a'-ről 1. alább. i ù u e ô o ä a d d Ta., T§. és KU nyelvjárás Nem vagyok meggyőződve róla, hogy ezeknek a nyelvjárásoknak valóban ilyen a magánhangzó-rendszere. Ugyanis az d (középső nyelvállású, palatális, illabiális redukált) és valószínűleg az ä is, csak tatár jövevényszavakban jelentkezik. Ezek a nyelvjárások rendkívül erős tatár hatás alatt álltak és állnak, beszélőik gyakorlatilag kétnyelvűek. Ezért ezekben a nyelvjárásokban talán célszerű lenne két magánhangzórendszerrel számolni. Ebben az esetben a tatár jövevényszavakban jelentkező rendszer a tatárral a más szavakban jelentkező pedig a S nyelvjáráséval lenne azonos. Az d és ä hangnak az egész votják hangtörténet szempontjából nincs jelentősége.