Nyelvtudományi Közlemények 96. kötet (1998-1999)

Szemle, ismertetések - Nagyezsda Manova: Komi-zürjén nyelvkönyv. [Nagyezsda Manova: Komi-Zyrian course book] 278

280 SZEMLE, ISMERTETÉSEK nyelvtanuló ugyanis az első két lecke áttanulmányozása után ráébred, hogy itt nem egymástól független, magánhangzókat, illetve mássalhangzókat különkülön érintő hangjelenségekről van szó, s hogy a helyesírási bonyodalmak oka voltaképpen az a tény, hogy a komiban nyolc mássalhangzópárra terjed ki a palatális korreláció, de közülük csak kettő rendelkezik saját betüképpel. így tehát a többi hat esetben az őket követő magánhangzó betűképe mutatja meg, hogy palatális vagy sem a megelőző mássalhangzó. Az már csak kismértékben fokozza a bonyodalmakat, hogy mivel két magánhangzót csak egyféle betű jelölhet (w, ö), előttük a lágyságjel mutatja a mássalhangzó palatalizált voltát. Mivel mindezeket a tudnivalókat az egyes hangokra vonatkoztatva, külön-külön mutatja be a könyv, első olvasásra úgy tűnhet, hogy szinte minden egyes magánhangzóra és mássalhangzóra külön megtanulandó szabályok vonatkoznak. Hogy ez nem így van, annak felismerését a mozaikszerű adagoláson kívül az is nehezíti, hogy az egyes hangoknál némileg más megfogalmazásban, illetve más sorrendi felsorolásban olvashatjuk ugyanazokat a szabályokat. Egy helyen a szabály megfogalmazása téves: az a fonémánál nem hosszú mássalhangzóról, hanem lágy mássalhangzóról van szó. Jobb lett volna indításképpen összefoglalni a hangjelölési szabályokat, amelyek végülis röviden ismertethető, egységes elveken épülnek fel, továbbá az is megkönnyítette volna a megértést, ha elsőként a mássalhangzórendszer bemutatására kerül sor. A harmadik alapozó leckében viszonylag triviális asszimilációs hangváltozások után következnek a valóban elsajátítást igénylő, komi hangtani jelenségek, a v//-váltakozás és a mássalhangzó-betoldások esetei. Az asszimilációs jelenségeknél latin betűs átírásban van megadva a kiejtés szerinti alak. Talán az első két bevezető leckében is megadható lett volna a latin betűs átírás, mivel - az elkészült, de végül sajnos meg nem jelent hangkazetta hiányában - megkönnyítette volna az ismerkedést a komi hangtannal. így viszont az alapozó leckék felolvasásra, helyes ejtés gyakorlására felszólító gyakorlatai önállóan tanulók számára teljesíthetetlenek. Az alapozó leckék tartalmazzák felsorolásszerűen a legalapvetőbb udvariassági kifejezéseket. A komi nyelvű kommunikáció ezek megtanulásával kezdhető, ugyanis az itt lévő kisebb szójegyzékek az egyes hangzók, hangtani jelenségek, helyesírási szabályok illusztrálására szolgálnak, és csak esetlegesen adnak meg az alapszókincsbe sorolható szavakat. Az előszó szerint a három alapozó lecke ismertet meg a komi esetrendszerrel is, azonban ez csak részben történik meg. Valamennyi lecke elején tartalomismertető címszavak állnak, az első alapozó lecke e szerint a tartalomismertető szerint a helyhatározó esetragokat tárgyalja. Valóban, két táblázatos ábra bemutat hat esetragot, azonban egyetlen gyakorlat sem foglalkozik velük. Gondolhatunk ezen hiányosság magyarázataként arra, hogy az irányhármasság nem túlságosan meglepő a magyar anyanyelvűek számára, bár természetesen nem be-