Nyelvtudományi Közlemények 96. kötet (1998-1999)
Kisebb közlemények - Szépe Judit: Párhuzamos tendenciák afáziások közléseinek fonológiai szervezésében: harmóniafolyamatok és a tagolási határok kiemelése [Two parallel tendencies in the phonological organisation of aphasic speech: processes of harmonization and enhancement of start marking and boundary marking] 217
222 SZÉPE JUDIT Az elölségi harmóniának a toldalékban való megsértését a korpusz szinte minden esetében a következő szóalak (legalább) első szótagi magánhangzójának elölségi jegye idézi elő. A jelenség egyben azt is megmagyarázza, miért történik ugyanannál a közlőnél egyszer a [+hátsó], másszor a [-hátsó] toldalék téves választása. Tehát a toldalék alulszabott (= jegyösszeállításában hiányos) magánhangzóját a tő utolsó magánhangzója helyett a következő morféma/szótag specifikálja. A szóval elmentünk [so:vei elmentyrjk] és a hetvenháromban kezdtem [hetvenha:rombe késtem] adatokban az elölségre vonatkozó információhiányt követő szóalak mindegyik magánhangzója [-hátsó] és/vagy teljes egészében egybeesik a választható toldalékpár egyik tagjának magánhangzójával. Az utóbbi esetben a többi jegyet is a követő magánhangzó helyéről ismétli. Az időben voltam [id0:varrj voltam] adatban ugyanez a motiváció figyelhető meg ezúttal a következő szóalak [+hátsó] jegyű magánhangzóinak hatására. Az egyetlen látszólagos kivétel az azt írta, hogy hagy neki öt repülőjegyet [ast i:rte hoj (...)] adat, ahol nem követi motiválónak tekinthető szóalak a harmóniasértő toldalékot. Ez az izolált jelenség azonban a nagyobb hatókörű szabály túlgeneralizálásával értelmezhető, amely megakadályozza az ír tő [+hátsó] toldalékkal való ellátását. A fenti alapmeghatározottságot egy talán azonos súlyú irányító tényező erősíti meg. Nevezetesen, a toldalék magánhangzójának jegy választását a toldalékot követő első (potenciálisan) hangsúlyos szótag magánhangzójának elölségi jegye determinálja. A kerekségi harmóniának túlgeneralizálását mutatja a vizsgált korpusz számos adata úgy, hogy a tévesen választott kerekségjegy megegyezzen a következő szóalak első, (potenciálisan) hangsúlyos szótagi magánhangzójának vagy az ugyanazon szóalakban levő következő szótag magánhangzójának kerekségével. Az öttel több volt [0t:0l t0b: vo:t] adatban a [-hátsó, +kerekmgh ] változattal nem rendelkező toldalék információhiányos magánhangzójában megjelenik a [+kerekmgh ] jegy, miután a toldalékmorfémát [-hátsó, +kerek mgh ] magánhangzót tartalmazó szóalak követi. A sok német könyvem van, jogi könyvek, igen [(...) jogi kendek igen] adatban pedig a következő szótagi [-hátsó, +kerekmgh ] változattal nem rendelkező morféma kerekségi értéke jelenik meg az információhiányos tőmagánhangzóban. A komplementer irányító tendencia itt is érvényesül: az igen /i/-je potenciális hangsúlyhely. A megvalósította a célkitűzést [(...) a te:lkyty:ze:Jt] adatban pedig szóalakon belül, a tő magánhangzójának kereksége jelenik meg az őt megelőző információhiányos igekötő magánhangzójában. A kerekségi harmónia az afáziás közlésben kiterjedhet a rendszer által meghatározott környezetén, a [-hátsó] magánhangzók tartományán túlra, és generalizálódhat [+hátsó] jeggyel rendelkező magánhangzóra is: a lepke repül [a lepke kapyl], illetve kiválthatja [+hátsó] magánhangzó is [-hátsó] magánhangzón: 7 A megkülönböztető jegyek klasszikus alapértelmezésére 1. Szépe György (1969)-et.
