Nyelvtudományi Közlemények 93. kötet (1992-1993)

Tanulmányok - Szende Tamás: A szekvencia időszerkezetének torzulása a köznyelvi beszéd ’lazítási folyamataiban’ [From ’Underlying’ to ’Lenited’: On temporal pattern distortion in Hungarian] 3

6 SZENDE TAMÁS Az (1) által determinált (2)-höz a levezetésben hozzá kell tennünk — nevezzük Fónagy (1971) 'kettős kódolás'-elméletének szóhasználatával így — torzítási szabályokat, amelyek a változtatásokat létrehozzák. Adott esetben az említett mozzanatok figyelembevételével a Szóval nem! mondat realizációjának leírása így alakul, ld. (6) és (7): (6) (i) [s(o -val)] < <Q; 'discourse modifier' pozíció> I LEN(szekvenciazsugorítás) (ii) [[sa]] (7) (i) ['ne. (m)] ** <frázishatár + szünet; hangsúly> I FORT(nyújtás) (ii) [['ne.m:J A jelek és a minősítések magyarázata a következő: / / azt jelöli, hogy a virgulák között szereplő egységek fonológiai kategóriához tartoznak, közöttük a betűk fonemikus egységek szimbólumai; az 'első fokú', azaz a fonológiai reprezentációhoz közeli, az ejtésben lehetséges (általában az izolált, de nem minden ejtésben így előforduló) normatív, torzításmentes, kontextusától és a szupraszegmentális tényezőktől függetlenített, önálló frázisegységet képviselő, 'lento' fonetikai reprezentáció, amelyet a fonológiai alapalak közvetlenül meghatároz; [[ ]] torzított fonetikai reprezentáció; ( ) az ejtési alakzatnak az a szakasza, amelyet egy torzítási folyamat közvetlenül érint; < > a torzítás forrásául szolgáló tényező(k); xxx [= kurzív írásmódú forma] a közlemény szabályos helyesírás szerinti grafikai képe; —» a levezetés ténye és iránya: a nyíl bal oldalán szereplő entitás a nyíl hegye felőli entitássá változik; —»—» annak kifejezése, hogy a levezetés egy (vagy több) közbenső lépéssel történik; *- egy változást előidéző ok fennállásának és a ráhatásnak a jelzése: a nyíl a hatás forrása felől mutat a hatást elszenvedő entitás irányában; —•-*• a ráhatás két (vagy több) lépésben következik be; $ szótaghatár; Nyelvtudományi Közlemények 93. 1992-1993.