Nyelvtudományi Közlemények 92. kötet (1991)

Tanulmányok - Vértes Edit: Pápay József osztják följegyzési és átírási módja [Joseph Pápays Aufzeichnungs- und Transkriptionsweise des Ostjakischen] 41

44 VÉRTES EDIT Pápay nem mulasztja el az átírásában használt betűk hangértékének megadását. „Átírásomban jórészt a nyelvészeti irodalomban már ismeretes jegyeket használtam. Setälä hangjelölési rendszeréhez, melyet a Finnisch-Ugrische Forschungen I. kötetében (32-52) az egységes hangjelölés érdekében tett közzé, már nem alkalmazkodhattam, mert szövegközlésemböl az első ívek akkor már kikerültek a sajtó alól... Fölötte kívánatos, hogy a Finnisch-ugrische Forschungen egységes hangjelölése váljék általánossá a finnugor nyelvtudományban" (ONGy. 079-80) E bevezetéssel egyértelművé teszi a jelölést s megokolja a szerinte helyesnek tartott új rendszertől való eltérést. Utána definiálja az a, o, u, e, i, a, a, e, u, i vokálist (az utóbbi ötnél melléteszi a FUF javasolta jelölési módot is). Az osztják nyelv gyakori, tökéletlenül képzett (redukált) hangjait r>, a, a, azaz felfordított betűk jelölik nála is, mint a FUF javaslatában. A v és aj, továbbá a c, c, j, j, j szerepel szövegeiben, s nem a két betűvel történő jelölés; a jésítés jele a szokásos, de s hangértékét ugyanúgy adja meg, mint Munkácsi (NyK 21: 324), tehát, „egy s felé hajló hang" (i.h.) az északi osztjákban is; a zöngétlen médiák jelölésére, úgy mint Halásznál, k, í, p szolgál, nem a FUF javasolta kicsiny nagybetű. A szövegek átnézésekor — a zöngétlen médiák kivételével — mindenben a bevezetésben megjelölt eljárást találjuk, csak a v és a „w — bilabiális zöngés spiráns" körül akadnak problémák; a %•> 7-, V használata következetes. A zöngétlen médiák jelölésében szinte önellentmondásba kerül Pápay gyakorlata azzal, hogy egyrészt Halász jelölésmódjának követését jelenti be, másrészt Reguly hibás feljegyzései felsorolásakor azt írja, „Az északi osztjákban oly gyakori zöngétlen médiákat nem jelöli külön jeggyel, sőt helyettök gyakran a megfelelő zöngéseket alkalmazza" (ONGy. 078). Arról Pápay ugyan nem nyilatkozik, hogy szerinte a zöngétlen médiák jelölésére Regulynál található zöngés mássalhangzók megvannak-e az északi osztják nyelvjárásokban, vagy teljesen hiányoznak-e, az ONGy.-ben — a Regulyfeljegyzések átiratában (3-247) — és saját feljegyzéseiben (248-82) található b, d, g olyan helyzetben is, amelyben Karjalainen többnyire zöngétlen médiát közöl: lábat 'hét' (30/699, 269/1), de kur-dparli ... jas-aperli 'lábügyetlen ... kézügyetlen' (31/756-7), jupiin 'után' (253/222), étái 'íme' (13/14, 249/64), pöprtal, pötvrl 'beszél' (237/660,, 268), ogor 'mély' (170/736), sogom 'lépés' (272/3) {-)ikem(a) 'öregem' (251/89, 276/92). Mássalhangzók kapcsolatában szinte mindig a p, t, k jelölésmód található: si tompi 'ezen kívül' (107/52), ney tumpêmn'lte kívüled' (268/10), karti 'vas' (33/817, 275/84), -megki 'manó' (83/390, 273/24) stb. Megjegyzendő, hogy Karjalainen a helyszínen 6, d, g-t írt a későbbi zöngétlen médiák helyére. A szövegekben megfigyelhető másik jelölési következetlenség a u-vel kapcsolatos. Szókezdő helyzetben általában v található, de időnként egy Nyelvtudományi Közlemények 92. 1991.