Nyelvtudományi Közlemények 91. kötet (1990)

Tanulmányok - Bakró-Nagy Marianne: PU/PFU Dx *-rV 9

12 BAKRO-NAGY MARIANNE kétféle megoldás egyáltalán nem zárja ki egymást, hiszen a képzett alakokat egy korábbi, a mássalhangzó-kapcsolatot mutatókat egy későbbi alapnyelvi fázisba tartozóknak tekinthetjük. Ez tehát annyit jelent, hogy jogunk van bizonyos mássalhangzó-kap csőlátók C2 elemében képzőt feltételezni. A C2 elemként *r fonémában realizálódó PU/PFU mássalhangzó-kapcsolatok a következők: *jr: (196) *kujr3 'ausgehöhltes Gefäß; Trog, Boot' FU (378) *pijra 'Tiermagen; Kröpf U *kr: (298) *nakr3 'Zedernuß' FU *pr: (183) *kopra 'Faust, eine Handvoll' FU (531) *topr3-, tokv3-, toijj'3- 'graben, wühlen' FU *sr: (466) *sasra(> saisa) 'tausend' FU **r; (231) *kftr3 'Birkhuhn' FU E mássalhangzó-kapcsolatok egy bizonyos fonetikai tulajdonságuk szerint két csoportra oszthatók: ha őket lehetséges szótagok találkozási pontjaként fogjuk fel (azaz feltételezzük, hogy közöttük szótaghatár húzódott), s elfogadjuk, hogy ideális esetben Cj-nek hangzósabbnak kell lennie, mint C'2-nek, akkor a *-jr- kapcsolatot jólformáltnak, a többit rosszul formáltnak minősíthetjük (az elméleti háttérre 1. Murray-Vennemann 1982, 1983, Vennemann 1978, 1982). Ha most mindehhez még hozzátesszük azt a megállapításunkat, mely szerint *-Cr- kapcsolatokat csak igen korlátozott számban rekonstruálhatunk az alapnyelvre (vö. 2.b.), s továbbá még azt is, hogy az *r kitüntetett pozíciója a posztvokális (és nem a posztkonszonantikus) pozíció (vö. 2.c), akkor okunk lehet elgondolkodni „természetükről", különösen ami a rosszul formáltakat illeti. Kezdjük az utóbbiakkal, s közülük is a legegyszerűbbel. A PFU 'tausend' jelentésű szó indo-európai átvétel, amelyben az eredeti, tőbelseji szibiláns+likvida kapcsolat megmaradt. A zárhang+*r kapcsolatot mutatókat — a 'Zedernuß'jelentésű kivételével — az UEW onomatopoetikusoknak minősíti, s ez már elfogadható érv lehet e mássalhangzó-kapcsolat-típus szokatlan voltát illetően. Jó okkal feltételezhetjük azonban azt is, hogy eredetileg csupán a zárhang tartozott a tőhöz, az *r pedig — a tővégi vokális után következő — képzőelem volt, hiszen a *-p/t/kV+rV# szekvencia folytatói megegyeznek d^-pr/tr/krV# kapcsolat folytatóival. Ehhez az összevetéshez a legközvetlenebb példát (11) és (15), illetőleg (6) szolgáltatja. A jólformáltnak minősülő kapcsolatot a *-jr- reprezentálja. A jólformáltság ténye önmagában azonban még éppúgy nem lehet elegendő érv a kapcsolat eredetisége mellett, mint ahogyan a rosszul formáitság önmagában sem lehet elegendő érv az eredetiséggel szemben (legfeljebb — miként esetünkben is — a gyanút keltheti fel). Az eredetiséggel szemben a 2.b. alatt (C2 Nyelvtudományi Közlemények 91. 1990.