Nyelvtudományi Közlemények 90. kötet (1989)

Szemle – Ismertetések - Csúcs Sándor: Újabb votják kiadványok 199

SZERZŐINK FIGYELMÉBE A Nyelvtudományi Közlemények jelen kötete nem a hagyományos nyomdatechnikával készült, amelynek következtében a szerkesztők kénytelenek voltak lemondani egy sor, a kézirat színvonalát szolgáló technikai megoldásról. A kényszer szülte átmeneti zavarokért, az Olvasó elnézését kérjük ! Folyóiratunk következő számai már magas szintű, s minden tekintetben igényes technikai kivitelre képes, számítógépes eljárással készülnek, olyannal, amelyik megfelel folyóiratunk igényeinek. A szerkesztőség ós a nyomda munkájának megkönnyítése érdekében kérjük szerzőinket, hogy ezután kézirataik elkészítésekor a következőket vegyék figyelembe: 1. A kéziratokat szabványos papírlap egyik oldalára gépeljék. 2. Egy lapon legfeljebb 30 sort, soronként legfeljebb 60 betűt írjanak. 3. A kézirat szövegében a következő jelzéseket használják: kurzív (nyelvi adatok jelölésére), ritkított (értelmi kiemelésre), félkövér (alcímek betűtípusaként), kapitálchen (a szerzők nevének kiemelésére csak az irodalomjegyzékben). 4. A szövegközti irodalmi hivatkozásokat a szerzőnek, a hivatkozott mű megjelenési évszámának (s lapszámának) a feltüntetésével adják meg. Például (Kannisto 1938—39. 94) 5. A hivatkozott munkákat a kézirathoz csatolt irodalomjegyzéknek kell tartalmaznia, amely a szerzők nevének alfabetikus sorrendje szerint épül fel. A bibliográfiai tételeken belül első helyen a szerző családneve áll, majd személynevének rövidítése, zárójelben a mű megjelenésének évszáma, a mű címe. Folyóirat esetén annak címe, kötetszáma, s a lapszámok. Gyűjteményes kötet esetén a szerkesztő(k) neve (szerk.) megjelöléssel, a mű címe, kiadója, megjelenésének helye, s a lapszámuk. Monográfia esetén a címet a kiadó és a megjelenés helye követi. Például KENÉSEI, I. (1984), Word order in Hungárián complex sentences. Linguistic Inquiry 15: 328-342. FILLMORE, CH. (1968), The case for case. In: E. Bach—R. T. Hammons (szerk.), Universals in Linguistic Theory. Holt, New York. 000—000. PAPP F. (1975), A magyar főnév páradigmatikus rendszere. Akadémiai Kiadó, Budapest. 000—000. 6. A jegyzeteket, sorszámmal ellátva, külön egységként ugyancsak a kézirathoz kell csatolni. A lábjegyzetektől kérünk eltekinteni. 7. A kézirat felépítése a következő: cím, a dolgozat szövege, a szerző neve, jegyzetek, irodalom, idegen nyelvű Összefoglaló. 8. Felhívjuk szerzőink figyelmét arra, hogy a korrektúrában az eredeti kézirattól eltérő szövegmódosításra nincs lehetőség, ilyen kérést nem tudunk teljesíteni. 9. Mágneslemezen beküldött szöveg esetén szerkesztetlen anyagot kérünk. A szerk.