Nyelvtudományi Közlemények 89. kötet (1987-1988)
Szemle – ismertetések - Kiss Lajos: Berrár Jolán–Károly Sándor (szerk.): Régi magyar glosszárium 219
A Sz. [== SzikszF.] 233: „Riuulinum : Nagy bannya" városnevet a RMG1. 801 nem azonosítja, hanem kérdőjellel utal a lokalizálás hiányára. Kétséget kizáróan a Szatmár megyei Nagybányával van dolgunk. Közvetlenül utána csupa erdélyi városnév áll SzikszF szójegyzékében: Kolos var, Gyula feier var, Szeben, Brassó, Vasarhely. A latin Rivulium név Nagybánya régi Rivulus dominari um ** Asszonypataka neve alapján érthető, Bányavárosok gyakran voltak a magyar királynék kezén. L.: Csánki 1: 467; FNESz. 440.^ A Sch. L" SchlSzj.] 550. : „serruis : zerem" értelmezése a RMG1. 804 szerint 'Syrmien'. Ez az értelmezés ellentétben van azzal a Szamota (SchlSzj. 28) óta ismert ténnyel, hogy a középkori latin serruis íráskép mögött seruus 'szerb' rejlik, következésképpen a SchlSzj.—béli régi magyar szerem nem 'Szerémség' értelmű tájnév, hanem 'szerb' jelentésű népnév. L. még: Melich, HonfMg. 80; FNESz. 610 Szerémség a. is. A Murm. XXV: „Tyras : Tyran uise; Tyran idem" víznevet a RMG1. 804 nem azonosítja, hanem kérdőjellel utal a lokalizálás tisztázatlan voltára. Nos, itt a Dnyeszter régi nevével van dolgunk: vö. görög TVQrjÇ (Hérodotosz), TvQ&ï (Strabón), latin Tyras. A folyónév iráni eredetű; vö. iráni táras 'gyors, sebes' (Vasmer, RussEtWb. 1: 355). A folyóról kapta nevét a milétosziak T'&g&X nevű gyarmata a Dnyeszter torkolatánál^ a mai ukrajnai Bé/iropOA—4HeCTpÓBCKMÍ/i (Akkermam) helyén (Egli 254). Ennek az ókori TvQoCf helységnévnek a tudatos felújításával alkották meg 1795-ben, az akkori görögös névdivat szellemében a Tl/ipÓcnO/lb városnevet. E város a mai Szovjet-Moldávia területén, a Dnyeszter bal partján fekszik (Unbegaun, RussSlavPhil. 86; Nikonov, KrTopSI. 418). A Sz. [= = SzikszF. ] 233: „Varna:- Varano" városnevet az RMG1. 804 a bulgáriai Warna 'Várna' városnévvel azonosítja. Ez nem fogadható el. A Zemplén megyei Sárospatakon tanító Szikszai Fabricius Balázs minden bizonnyal A Zemplén megyei Varannó ~> Vranov nad Top 1*ou helység nevét szótárazta. Ennek volt Varano , Varona , Varana alakváltozata is (ComZempl. 211). A Sz. [== SzikszF.] 234: „Agoripolis : Vasár hely1 * városnevet a RMG1. 804 nem azonosítja, hanem kérdőjellel utal a lokalizálás hiányára. Nyilván Marosvásárhellyel van dolgunk, amit szinte kétségtelenül bizonyít már az is, hogy közvetlenül előtte csupa erdélyi városnév áll SzikszF szó jegyzékében: Nagy bannya, Kolos var, Gyula feier var, Szeben, Brassó (233> 234). A Marosvásárhellyel való azonosítást a következő két idézet teszi tökéletesen bizonyossá: „Maros-Vásárhely, melyet latinul Nóvum forum Siculorumnák, a gÖrögizálók Agropolisnak, oláhul Osiohejeunák neveznek, valószínűleg — miként latin neve is mutatja — újabb keletkezésű városa a Székelyföldnek" (Orbán, Szék. 4: 106); „Agropolis, Novomarchia, Maros-Vásárhely, St., Ungarn (Maros-Torda)" (OrbLat. 7). A M. [== Murm.] XXXVI: „Velunia : Wyelun : Velunia" városnevet a RMG1. 804 nem azonosítja, hanem kérdőjellel utal a lokalizálás tisztázatlanságára. A lengyelországi tództól délnyugatra fekvő Wieluh város nevével van dolgunk. A Wieluh városnév birtoklást kifejező -ji képzővel alakulhatott egy *Wielun (vö. Wieslaw) személynévből (Rymut, NMP. 261; Rospond, SEMG. 423). 5. Az élet nem áll meg. A RMG1. nyers kézirata 1968-ban már kész volt. Nem kerülhettek tehát bele azok az Oxfordi Glosszák, amelyek tizenegy magyar szót tartalmaznak az 1230 (!) körüli 225
