Nyelvtudományi Közlemények 89. kötet (1987-1988)

A Budenz-emlékülés előadásai - Honti László: Budenz József ob-ugrisztikai tevékenysége [J. Budenz’s work in Ob-Ugristics] 191

BUDENZ JÓZSEF OB-UGRISZTIKAI TEVÉKENYSÉGE 0. Másfél évszázad telt el immár a módszeres finnugrisztika kezdeteinél közreműködő Budenz József születésétől, s néhány év híján már annak is száz éve, hogy halott. Ez alkalommal felada­tunk méltatni az idegenből hozzánk került Budenz érdemeit, aki­nek a finnugor nyelvtudomány a rendszeres és módszeres kutatá­sok beindítását és a magyar-török rokonság délibábokat kergető híveivel megvívott „ugor-török háború" tudományos igazságát kö­szönheti. Tán felesleges is emlékeztetnem az olvasót arra, hogy Lakó György a Múlt magyar tudósai című sorozat egy kötetében szépen méltatta Budenz érdemeit (Lakó 1980). Budenz a módszeres finnugrisztikai kutatások kezdetének je­lentős egyénisége volt. Nemcsak nekünk, magyaroknak tett szol­gálatot életművével, hanem a nemzetközi finnugrisztika egészé­nek is. Emlékét elsősorban mégis nekünk kell ápolnunk, hisz eb­ben a hazában élt és dolgozott, a mi nemzeti tudományunkat szolgálta. „Importált" tudósunk volt, de nem az első olyan tu­dósunk, aki nyelvünk rokonságának vizsgálatában elévülhetetlen érdemeket szerzett, hiszen Budenzet az összehasonlító nyelvtu­domány voltaképpeni megalapítójának, Sajnovics Jánosnak, továb­bá Gyarmathy Sámuelnak, Révai Miklósnak a nemzete fogadta be. Az összehasonlító nyelvtudományban tett kezdeti biztató, sőt: tudománytörténetileg úttörő magyar lépések után talán orszá­gunk balszerencsés helyzetével magyarázható, hogy e tudományág istápolása háttérbe szorult. A szerencsésebb nyugat-európai nemzetek egyetemein, így a német egyetemeken már javában oktat­hatták az indogermán összehasonlító nyelvészet módszereit és számottevő eredményeit, amelyekkel az ifjú Budenz hazájában 191

Next

/
Oldalképek
Tartalom