Nyelvtudományi Közlemények 88. kötet (1986)
Tanulmányok - Kiefer Ferenc: A modalitás fogalmáról [On the Notion of Modality] 3
A MODALITÁS FOGALMÁRÓL 7 (11) (a) beszédaktus-jelentése „parancs", (11) (b)-é „felmentés", (11) (c)-é „megengedés", (11) (d)-é pedig „tiltás". Ezeknek a beszédaktusoknak (a Searle-i direktíváknak) az adekvát vizsgálata aligha lehetséges a deontikus modalitás figyelembevétele nélkül. Az említetteken kívül a modális logikában más modalitásfogalommal is találkozhatunk. A következő mondatok például ún. buletikus modalitást fejeznek ki. (12) (a) Eljöhetnél ma este velem moziba, (b) Meg kellene nézned a kiállításomat. Mind (12) (a), mind pedig (12) (b) a beszélő kívánságát fejezi ki. Ahelyett azonban, hogy a különféle modalitás-fogalmak tárgyalását tovább folytatnám, inkább a modális logika néhány további problémájára térnék rá.9 A modális logikában eleinte az volt a gyakorlat, hogy a többi modalitás fogalomtól függetlenül vezettek be egy új modalitás-fogalmat, s utána vizsgálták csak meg, hogy hogyan viszonylik az új modalitás-fogalom a már ismert modalitás-fogalmakhoz, mindenekelőtt az aletikus modalitáshoz. A lehetséges világok elmélete azonban lehetővé tette a különböző modalitásfogalmak egységes meghatározását.10 Mindannyian el tudunk képzelni olyan helyzetet, ami más, mint a tényleges helyzet. Értelmes mondatokat is tudunk alkotni arról, hogy milyen is jenné a világ, ha nem olyan lenne, mint amilyen. Például (13) Ha lett volna pénzem, lakást vettem volna. Az az elképzelt világ, amelyben a beszélőnek pénze van, egyike a lehetséges világoknak. Minden kijelentéshez hozzárendelhetjük azoknak a lehetséges világoknak a halmazát, amelyben ez a kijelentés igaz. Azt is mondhatjuk, hogy minden lehetséges világot azoknak a kijelentéseknek a halmazával jellemezhetünk, amelyek igazak benne. Ezek a kijelentések írják le az adott lehetséges világot. Elérhetőknek nevezzük azoknak a lehetséges világoknak a halmazát, amelyekre ugyanaz a megszorítás érvényes. Az episztemikus modalitásnál ez a megszorítás a beszélő ismereteiből adódik, elérhetők tehát azok a lehetséges világok, amelyekben ugyanazok az ismeretek érvényesek. A deontikus modalitásnál pedig az elérhető lehetséges világok azok, amelyekben ugyanazok az erkölcsi törvények érvényesek. Végül a buletikus modalitásnál az elérhető világok azok, amelyek megegyeznek a beszélő kívánságait illetően. A logikai (aletikus) modalitásnál minden lehetséges világ elérhető, nincs megszorítás. A lehetséges világok elmélete szerint tehát a különböző modalitásfajták az elérhetőségi relációban különböznek egymástól. Egy kijelentés, p, akkor ós csakis akkor szükségszerű, ha igaz minden elérhető lehetséges világban, és akkor és csakis akkor lehetséges, ha igaz legalább egy lehetséges világban A lehetséges világok elmélete nemcsak azt teszi lehetővé, hogy a különféle modalitás-fogalmakat egységesen definiáljuk, hanem azt is, hogy tetszés szerint akárhány új modalitás-fogalmat bevezessünk. így például egy fizikai 9 A későbbiekben még szó lesz néhány újabb modalitás-fogalomról. 10 A lehetséges világok fogalmára vonatkozóan vö. Hughes—Cress well 1968. 75-80.
