Nyelvtudományi Közlemények 88. kötet (1986)

Szemle – ismertetések - Rot Sándor: V. E. Durkacz: The Decline of the Celtic Languages 389

SZEMLE - ISMERTETÉSEK 389 következő fázisait különböztetjük meg : a zsargon, a stabilizáció, a terjeszkedés, a kreolizáció és a kreolizáció utáni fázis (napjainkban megy végbe). A mai tok-piszin számos kommunikációs nehézséggel küzd, amit az ún. városi és falusi variánsok közti jelentős eltérések váltottak ki. De a tok-piszinnek minden alapja megvan ahhoz, hogy a jövőben ,,a fejlődő nemzet teljes jogú nyelve" legyen, amely más országokhoz viszonyítva egy sor előjogot élvez. Ilyen ez a magyar anglisták, sőt az általános nyelvészettel foglalkozó szakemberek számára is fontos tanulmánykötet. ROT SÁNDOR V. E. Durkacz: The décline of the Celtic languages: A study in linguistic and cultural conflict in Scotland, Wales and Ireland from the Reformation to the twentieth Century Donald, Edinburgh 1983. XIII -f 258 1. A reneszánszát élő diakrónikus nyelvtudomány törekvései arra is irányulnak, hogy beható és körültekintő elemzések segítségével megválaszolják, milyen belső- ós külső nyelvi tényezők nem-lineáris kauzalitáson alapuló tevékenysége eredményezi egykor még nagy nyelvek, sőt nyelvcsaládok hanyatlását, máskor pedig kis nyelvek képességét történelmi viharok túlélésére és fennmaradására. Az európai földrész egykor hatalmas területén funkcionáló kelta nyelvek történeté­nek vizsgálata azt mutatja, hogy hanyatlásukban a belső és különösen külső nyelvi körülmények, elsősorban kultúrájuk makrorendszerének nem nyelvi szférái, nagy szerepet játszottak és játszanak. Sajnos e fontos kérdések tanulmányozása mindeddig a keltológia egyik elhanyagolt területe volt. Pedig nyelvelméleti vetületei is nagyon érdekesek. Ezért is vesszük nagy örömmel kezünkbe V. E. Durkacz ismertetett könyvét. A könyv bevezetésből és hat fejezetből áll : „Reformáció, nyelv és kultúra", ,,A Jótékonysági iskolák mozgalma a XVIII. században", ,,Az evangélista vallás ós az anyanyelven történő alsó fokú oktatás elterjedése", ,,A kelta nyelvek felvilágosító szere­pének kibontakozása", ,,A kelta világ nemzeti újjászületése", „A Hanyatlás okai". A kutatás célja áttekinteni az oktatás, vallás és irodalom problémáját Gael-Skóciá­ban, a walesi és írországi sajátosságokkal összehasonlítva. Elsősorban a kelta nyelvek elszigetelődéséről van szó a reformáció időszakában. Érintve azokat a megtorló intézke­déseket, melyeket a nyelv és kultúra területén hajtottak végre a kelta világban a 16 —17. század folyamán, a szerző megjegyzi, az egyik legkövetkezetesebb tendencia az akkori angol történelemben az angolszász és kelta nyelvközösségek közti kulturális és nyelvi konfliktus volt. Ebben a konfliktusban a kelták állandóan vereséget szenvedtek. De a kulturális különbségek lényegének megértése, Valamint a kétnyelvűség privilégiumának értékelése nemrégen ismét a kelta nyelvek népszerűségének emelkedéséhez vezetett. A nyelvpolitika Írországban, Walesben és Gael-Skóciában minden egyes nemzet politikai és kulturális pozíciójának megerősítésére irányult ; csak a 16 — 17. század folya­mán lehet arról beszélni, hogy az angol kormány kíméletlenül elnyomta e pozíciókat, mivel ezen időszakban szigorú politikát folytatott a kelta világ különböző távoli területei­nek nyelvi egyesítése érdekében. Valójában a kelta nyelveket érintő megtorló intézkedések a reformáció korától kezdődtek, s nagy csapást mértek Írország, Wales és Skócia nemzeti kultúrájára. A vallási és politikai konfliktusok a reformok terén zajlottak le, amik Britannia szász és kelta kultúrájának összeütközéséhez vezettek. Attól kezdve, hogy a nyelv a kelta népek kulturális és politikai törekvései megvalósulásának egyedüli eszközévé vált, ez a konfliktus a kultúra területén a nyelvi konfrontáció formáját vette föl. Ily módon a kelta területen élő népek nemzeti kultúrája és anyanyelve a 16. századtól a megsemmisülés útjára lépett. Ez a folyamat napjainkig különböző területeken valósult meg, de legkiélezettebben az angol kormány hajtotta végre a 16. században. Jellemző, hogy a reformáció koráig a kelta nyelvek hagyományos oktatása a bárdok iskoláiban, a költői örökség szájhagyomány útján nemzedékről nemzedékre szállásával valósult meg. A 16. században kelta Britannia a reformáció hatására elveti a bárdok tradícióit. Wales volt az első kelta terület, amely egybeolvadt Angliával. Walesben nem voltak a bárdoknak iskolái, sem nemzeti hivatalok, melyek elősegítették volna a nemzeti kulturális hagyományok megőrzését. Az ír kulturális hagyományokat nem érte ilyen

Next

/
Oldalképek
Tartalom