Nyelvtudományi Közlemények 88. kötet (1986)
Tanulmányok - Kiefer Ferenc: A modalitás fogalmáról [On the Notion of Modality] 3
34 KIEFER FERENC gondolunk. Feltételezhető, hogy a különféle attitűdök használatában gondolkodásunknak éppen ez a jellegzetessége csapódik le.52 Minden egyes attitűd kétfelé osztja a lehetséges világokat : azokra a lehetséges világokra, amelyek kompatibilisek a szóban forgó attitűddel, és azokra, amelyek nem kompatibilisek vele. Például az ,,a hiszi, hogy p" és az „a nem hiszi, hogy p" kijelentések jelentése így írható körül. (86) (a) a hiszi, hogy p = minden olyan lehetséges világban, amely kompatibilis avval, amit a hisz, p igaz. (b) a nem hiszi, hogy p = legalább egy olyan lehetséges világban, amely kompatibilis avval, amit a hisz, nem igaz, hogy p. Az egy adott lehetséges világgal kompatibilis lehetséges világok az adott lehetséges világ szempontjából elérhető lehetséges világok. Minden attitűd tehát a lehetséges világok egy adott halmazával jellemezhető. A hisz, gondol, remél, akar attitűdöknek így más-más halmaz felel meg. Az attitűdök mindig személyek attitűdjei, ezért azt is mondhatjuk, hogy az, hogy az a személynek Att az attitűdje egy p' kijelentéstartalommal szemben, azt jelenti, hogy a-hoz hozzárendelhető az Att-nak megfelelő lehetséges világ szempontjából elérhető világok halmaza. A beszélői attitűdök lényegében abban különböznek a kijelentésattitűdöktől, hogy jelentésük nem adható meg igazságfeltételek segítségével. Jelentésük leírásánál az igazságfeltételek helyét a denotátum-feltételek (fulfillment conditions, Erfüllungsbedingungen) foglalják el. Az igazságfeltételek a denotátum-feltételek speciális esetének tekinthetők : egy kijelentés denotátum-feltételei a kijelentés igazságfeltételeivel azonosak.53 Legyen {wj az Att attitűdöt jellemző lehetséges világok halmaza, p' pedig egy tetszőleges kijelentéstartalom, p' Att-tal való módosítása azt jelenti, hogy p' érvényességét {w^} szempontjából relativizáljuk.54 Ahány attitűd, annyiféle módosítás, annyifele relativizálás. A modalitás az ilyen értelemben vett módosítások összessége. Ez a meghatározás természetesen több szempontból még pontosításra szorul. Nem kétséges azonban, hogy a modalitás lényegét ragadja meg és lefedi a legtöbb olyan jelenséget, amelyet az eddigi kutatás a modalitáshoz tartozónak talált. Nem zárja ki a faktív attitűdöket sem, hiszen az „a tudja, hogy . . .", „a igaznak tartja, hogy . . .", ,,a sajnálja, hogy . . ." attitűdök is rekonstruálhatók a lehetséges világok fogalma segítségével. A tud esetén például az elérhető lehetséges világok azok, amelyek kompatibilisek avval, amit a tud. Tisztáznunk kell még, hogy milyen kapcsolat áll fenn a lehetséges és szükségszerű fogalmainál tárgyalt elérhetőségi-reláció (ül. az avval ekvivalens beszédháttér) és a kijelentésattitűdök által meghatározott elérhetőségi-relációk 52 A kijelentésattitűdök szemantikájával Hintikka foglalkozott részletesen. Az itt vázolt jellemzés bizonyos mértékig Hintikkát követi (Hintikka 1969. 90 — 94). A kijelentésattitűdök Hintikka-féle jellemzése (1. pl. alább (86) (a) —(b)) logikai szempontból több komoly problémát is felvet, ami kétségessé teszi leírásukban az elérhetőségi reláció használhatóságát, ez azonban nem zárja ki a lehetséges világok fontos szerepét a modalitás jellemzésében. 53 A beszélői attitűdöt kifejező episztemikus -hatj-het denotátum-feltételeit Kiefer 1985-ben tárgyalom. 54 Perkins is ebben látja a modalitás lényegét. Vö. Perkins 1983. 6—12.
