Nyelvtudományi Közlemények 87. kötet (1985)

Tanulmányok - Szíj Enikő: A Kalevala és a magyarok [The Kalevala and the Hungarians] 399

404 SZÍJ ENIKŐ így formálódott Hunfalvy végrendeletszerű, és a Kalevala széleskörű megismertetését illetően sorsdöntő hitvallása, amelyet Budenz Józseffel kezdve mind a mai napig követünk: ,,Magyarországon sehol gimnáziumban ne lehessen a magyar nyelv tanára az, aki nem szerzett magának kellő ismereteket a finn nyelvről és irodalomról" (1866).22

Itt és most ennek az idézetnek az utolsó szavát hangsúlyozzuk, mert a finn nyelvű finn irodalom akkoriban gyakorlatilag a finn népköltészetből, a Kalevalából, a Kanteletarból állt, no meg Aleksis Kivi formálódó életművéből. Aligha véletlen, hogy Budenz egyetemi előadásain a Kalevala mellett — a finnek nem kis megrökönyödésére — Kivinek a kalevalai témára írt, úgymond „gazdag", de „hibás és nyelvjárásias" nyelvezetű „Kullervo" drámáját is elemezte.23

Kullervo története, ,,a Kalevala gyöngy övének legszebben csillogó gyöngyszeme"24

ettől kezdve vált egyre ismertebbé, erről tartotta Kisfaludy Társaságbeli előadását Antti Jalava 1886-ban25

(a „Kullervo énekei"-t 1. alább). A 60-as évektől számos finn fordult meg nálunk, szinte kivétel nélkül a tudomány emberei. A korabeli finn (svéd) sajtóban rendszerint közzétett utileveleikből ítélve, a tudomány kérdései mellett mindig szóba került a Kalevala is. A finn—magyar kapcsolatok valóban tudományos alapokra épültek.26

A Kale-21 20. jegyzet

i. m. V—VI. old., VII. old. 22 Hunfalvy

Pál levele Yrjö Sakari Yrjö-Koskinenhez (1866): „Nun pitkälle pitää vielä ininun elin-aikanani Unkarissa päästämään, ettei missään Unkarin lukiossa kukaan voi tulla unkarin kielen opettajaksi, ellei ole toimittanut itsellenßä tarpeellista taitoa ßuomen kielessä ja kirjallisuudessa" (Yrjö Wichmann, 3. jegyzet i. m. 429, megjelent a Kirjallinen KuukausJehtiben is 1866: 168). Hasonlóképpen nyilatkozott Budenz József is, 1. A finn tanulmányok fontosságáról. NyK 24(1894): 343 [a szerkesztő, Simonyi Zsigmond adta közre Budenz József aláírással, írván: „Budenz Józsefnek egy egyetemi véleményes jelentésében fordult elő a nyolcvanas évek elején [kiem. — Sz. E.], mikor Szinnyei Józsefet képesítették a finn nyelv és irodalom előadására."] 23 Oskar Blomstedt levele Budenz Józsefnek 1870. márc. 10-én: „Minua on kummastuttanut, että ölette valinneet Kiven 'Kullervon' luennoidenne pohjalliseksi. Vaikka teos muuten on sisältönsä puolesta sangen miellyttävä, on kieli siinä niinkuin kaikissakin Kiven teoksissa virheellistä ja murrevoittoista, vaikka sen ohella hyvin rikasta. Se on mainitun nerollisen kirjailian teoksille hyvin haitallista, että hän niin vähän pitää huolta kielen puhtaudesta." (Aulis J. Joki, Oskar Blomstedt ja József Budenz kirjeenvaihdossa. In: Lakó Emlékkönyv. Nyelvészeti tanulmányok. ELTE, Budapest 1981. 88—111; 104—105). 2áViljo Tervonen,

D. E. D. Europaeus ja Unkari. In: A. J. Europaeuksen jälkeläisten yhdistys ry:n Sukusanomat 1984/1. kny. Idézet Julius Krohn búcsúbeszédéből D. E. D. Europaeus temetésén: ,,. . .woipi Europaeus ylpeydellä osoittaa tuomiinsa Kullervon runoihin, tuohon kaikkein kirkkahimpaan helmeen Kalevalán loistavassa helmivyössä" (Keski-Suomi 1884/50). 25 Jalava Almberg Antal [Antti Jalava],

Egy epizód a Kalevalából. (A Kullervo epizód). A Kisfaludy Társaság Évkönyvei 21: 282—292. Budapest 1887. A szemelvényeket Szinnyei József fordította. 2R ,,[Otto] Donner volt az, aki elsőként fogalmazta meg világosan, hogy a finn—magyar kapcsolatok merőben tudományos alapra épülnek" (Viljo Tervonen, Kulturális kapcsolataink építői a XIX. században. In: Barátok — rokonok. Európa, Budapest 1984. 47—91; 73. Yrjö Wichmann, 3. jegyzet i. m.: 427—429; Viljo Tervonen, Szinnyei József első finnországi útja. NyK 83(1981): 3—17; L. még E. N. Setälä, Lisiä suomalais-ugrilaisen kielentutkimuksen historiaan. Suomi 3/5: 181—350. — Az MTA tagja lett 1859. dec. 16-án Elias Lönnrot (August Ahlqvist szintúgy), 1. erről ezt a „nem-hivatalos" adalékot, Ahlqvistnak Lönnrothoz írt, 1862. április 28-án, Pesten keltezett levelét: ,,2-nen P. S. Olin jättää mainitsematta että Weli [sic ! = Lönnrot] jo 16:nä päivänä jouluk. 1859 on kutsuttu kirje-vaihtaja-jäseneksi täkäläiseen Tiede-Akatemiaan. Kutsumus-