Nyelvtudományi Közlemények 87. kötet (1985)

Tanulmányok - Antal László: Igaz lenne, hogy csaknem minden mondat „új”? [Is it Really True that Nearly All Sentences are Novel Ones?] 123

128 ANTAL LÁSZLÓ nem a kompetencia leírása, hanem a nyelvé, amelynek a kompetencia csupán szubjektív tükröződése, akkor kreativitás és nyelvelmélet szükségszerűen különválik; a kreativitás forrását nem a nyelvben kell keresni, hanem a beszélőben. Hogy a generatív grammatika fogalmai csak egy meghatározott elméleti rendszerben, a nyelv egy meghatározott (mentalista) felfogásának a keretén belül értelmezhetők, de ontologikusan és empirikusan nem, azt jól ismerte fel Imhasly: ,,Da »Kreativität« befriedigend nur aus dem wissenschaftstheoretischen Ansatz der Theorie der Transformations-Grammatik erklärt werden kann und da Chomsky selber nie klar auf diese Querverbindung zwischen »Kreativität« und theoretischem Aansatz hinweist, ist es zu erwarten, dass die strukturalistische Kritik die »Kreativität« als »smokescreen«-Begriff disqualifiziert und ihn innerhalb des eigenen wissenschaftstheoretischen Rahmens interpretiert — und ablehnt. Und solange »Kreativität« nicht als Kritik und Infragestellung eben dieses theoretischen Rahmens betrachtet wird, ist eine solche Ablehnung ohne Zweifel berechtigt — sogar notwendig" (Imhasly 1974. 53). Csakhogy Imhasly könyvének a megjelenése óta éppen a nyelvnek az a mentalista-pszichologista koncepciója rendült meg (lásd pl. Katz 1981), amelyen belül a kreativitás — és vele együtt az a tézis, hogy 'csaknem minden mondat új' — nélkülözhetetlen elméleti fogalom volt. Az objektív és autonóm nyelvészet számára a kreativitásnak nincs elméleti jelentősége: a kreativitást, vagyis a kombinációs készséget ez a nyelvészet Saussure és Bloomfield nyomán az analógiával magyarázza, amely nem misztikus, hanem mechanikus eljárás. De tudomásul kell vennünk, hogy az ember számos eljárása ilyen. ANTAL LÁSZLÓ Irodalom ANTAL, L. (1971), Somé remarks on a controversial issue. Lingua 26: 171—180 ANTAL, L. (1976), Psychologismus und Objektivismus in der Sprachwissenschaft. In: Jazayery, M. A., E. C. Polomé, W. Winter (szerk.), Linguistic and literary studies in honor of Archibald A. Hill. Peter de Ridder Press, Lisse. 1, 31—61. BLOOMFIELD, L. (1933), Language. H. Holt, New York BOLINGEB, D. (1965), The atomization of meaning. Language 41: 555—573 CHOMSKY, N. (1964), Current issues in linguistic theory. In: Fodor — Katz 1964. 50—118 CHOMSKY, N. (1968), Language and mind. Harcourt, Brace and World, New York DERWINO, B. L. (1973), Transformational grammar as a theory of language acquisition. Univ. Press, Cambridge DEVISMES, B. (1971), Entretien avec André Martinet. Le Monde, 15 janvier 1971 ESPEB, E. A. (1973), Analogy and association in linguistics and psychology. Univ. of Georgia Press, Athens FODOR, J. A.—KATZ, J. J. (szerk.) (1964), The structure of language: Readings in the philosophy of language. Prentice Hall, Englewood Cliffs HOCKETT, CH. F. (1968), The state of the art. Mouton, The Hague IMHASLY, B. (1974), Der Begriff der sprachlichen Kreativität in der neueren Linguistik. Niemeyer, Tübingen ITKONEN, E. (1978), Grammatical theory and metascience. John Benjamins, Amsterdam KAC, M. B. (1974), Autonomous linguistics and psycholinguistics. Minnesota Working Papers in Linguistics and Philosophy of Language 2: 42—47 KATZ, J. J. (1981), Language and other abstract objects. Blackwell, Oxford KATZ, J. J.—FODOR, J. A. (1963), The structure of a semantic theory. Language 39: 170—210 LAKOKF, G. (1969), Ismertetés Hockett The state of the art (1968) című munkájáról. Foundations of Language 5: 118—127 PAUL, H. (1909), Prinzipien der Sprachgeschichte. Niemeyer, Halle