Nyelvtudományi Közlemények 86. kötet (1984)

Tanulmányok - Gósy Mária: A beszédmegértés kezdetei [The Beginnings of Speech Perception] 23

A beszédmegértés kezdetei 1. A gyermek beszédelsajátítása folyamán szoros kapcsolatban fejlődik az ún. artikulációs és a percepciós bázis. Percepciós bázison az adott nyelv által meghatározott olyan sajátos működésmechanizmust értünk, ahol bonyolult, egymással összefüggő folyamatokban történik a beszédjelenségek megértése. Egy nyelv percepciós bázisát a fiziológiai és a nyelvi jellemzők együttesen határozzák meg, mégpedig úgy, hogy az adott nyelvi sajátságok hatnak a fiziológiai rendszer működés é r e. Minden nyelvnek saját percepciós bázisa van, amely az egyénnél a beszédtanulás során épül ki. Amikor a beszéd megértésének folyamatát vizsgáljuk, lényegében két egymással összefüggő működést elemzünk : az egyik a hallási rendszer, a másik a beszéd tulajdonképpeni megértése, amely az anyanyelvnek van alárendelve. A gyermekkor, különösen a korai időszak beszédmegértési sajátosságairól viszonylag keveset tudunk. Könnyebb ugyanis megfigyelni és leírni azt, hogy mikor mit és hogyan mond a gyermek, mint pontosan meghatározni azt, hogy mikor mit és hogyan ért meg. Ez utóbbi tekintetében sokszor hipotézisekre, a gyermek beszédprodukciója alapján visszakövetkeztetésekre és nem mindig hiteles kísérleti eredményekre vagyunk utalva. 2. A hallás általában és a beszédhallás, valamint ennek nyomán a beszéd megértése nem azonos folyamatok. A beszédmegértés alapja ugyan a hallás, de ez önmagában még nem biztosítja a beszéd megértését. A köztük levő azonosság és eltérés meghatározásában sok a feltételezés ; a kapcsolat jellegéről nincsenek pontos ismereteink. Mit értünk halláson? Azt a folyamatot, amelyben hallószervünk környezetünk hangjelenségeit tudatosítja (Halm 1963. 14). A hallási rendszer a hangingereket dolgozza föl. Sajátos és minden más akusztikai jelenség feldolgozásától különböző működést igényel azonban a beszéd felismerése és azonosítása. A megszületés pillanatában a hallási rendszer alkalmas hangjelenségek felfogására, hiszen az újszülött hallószerve morfológiailag kialakult (Seines—Whitaker 1976). Az újszülöttnek a felnőttéével közel azonos méretű ,,tympanum"-ja és jólformált cochleája van (Fourcin 1978. 48). A hallási rendszernek a beszédmegértéshez szükséges működése azonban relatíve hosszú folyamat, tanulás, fejlődés eredménye. Ezalatt a különböző ingerek feldolgozása egyre pontosabbá, részletezőbbé válik, alkalmassá a beszédhangjelenségek elemzésére és szintézisére. A folyamat az anyanyelv akusztikai szerkezetének dekódolásával megy végbe. A gyermek hallásérzékenysége kb. a 14 éves kor körül éri el azt a szintet, amely majd a felnőtt hallásképességét jellemzi. A kutatási eredmények alapján