Nyelvtudományi Közlemények 86. kötet (1984)

Tanulmányok - Kiefer Ferenc: Szemantika vagy pragmatika? [Semantics or Pragmatics?] 5

SZEMANTIKA VAGY PRAGMATIKA ? 19 Van tehát logikai jelentés, szó szerinti jelentés és metaforikus jelentés. A logikai jelentésnél a kontextus nem játszik szerepet, de ez a jelentés csak a mondatok logikai szerkezetében szerepelhet. Amint a logikai jelentést aktuális mondatban használjuk, ,,beugrik" a kontextus. A neutrális kontextus a szó szerinti, a nem neutrális kontextus a metaforikus jelentést határozza meg. A metaforikus jelentés azonban mindig a szó szerinti jelentésen alapszik. Ehhez a három jelentéshez járul hozzá negyedikként a kommunikációs jelentés. A kommunikációs jelentés a beszédhelyzet függvénye, pontosabban a beszédhelyzet a kommunikációs jelentés szempontjából releváns aspektusai alkotják egyik argumentumát annak a függvénynek, amely meghatározza a kommunikációs jelentést. A másik argumentum a szó szerinti vagy metaforikus jelentés, pontosabban a szóban forgó megnyilatkozás jelentése, amely a megnyilatkozás alapját képező mondat jelentésétől függően vagy csak szó szerinti vagy szó szerinti és metaforikus jelentéssel rendelkezik. A beszédhelyzet jellemzése általában egy interakció-elméletet tételez fel, amely azokkal a princípiumokkal foglalkozik, amelyek segítségével a beszélő és a hallgató kommunikációs viselkedése leírható. A szó szerinti és a metaforikus jelentéssel szemben a kommunikációs jelentés nem kapcsolódik konvencionálisan a nyelvi kifejezéshez. Megfelelő beszédhelyzetben például a (9) (b) megnyilatkozás, ,,Anna vágja a tortát" kommunikációs jelentése lehet ez : „Gyertek gyorsan az asztalhoz !". Vagy : megfelelő beszédhelyzetben a (9) (d) megnyilatkozással, ,,Éva Anna haját vágja", megrökönyödésünknek vagy kétségbeesésünknek adhatunk kifejezést. A beszédhelyzet nem ugyanaz, mint a kontextus, amelyre a szó szerinti jelentéssel kapcsolatban hivatkoztunk. Ez a kontextus, amint láttuk, mindennapi ismereteinkre vonatkozik (Bierwisch terminológiájában : Alltags wissen vagy Alltagskenntnis) és a beszélőtől és hallgatótól független mondat jelentésének meghatározásához szükséges háttérismereteket alkotja. A kommunikációs jelentós meghatározásánál is szükség van mindennapi ismereteinkre, de ezek az ismeretek a beszédhelyzetre, az interakciós-kontextusra vonatkoznak.20 Az index-kifejezések vonatkozásának meghatározása, a beszédaktusok nem konvencionális részének a jellemzése és az egyéb kérdések, amelyeket eddig a pragmatika címszó alatt tárgyaltunk, mind a kommunikációs jelentéssel állnak kapcsolatban. A szó szerinti és a metaforikus jelentés — legalábbis elvben — jellemezhető igazságfeltételekkel. Tehát a szemantika és a pragmatika közti határvonalat megvonhatjuk úgy, hogy a logikai, a szó szerinti és a metaforikus jelentés meghatározását a szemantika feladatának tekintjük, a kommunikációs jelentés jellemzését pedig a pragmatika feladatának. Ha azonban már a kontextus befolyását is pragmatikai kérdésnek akarjuk tekinteni, akkor csak a logikai jelentés meghatározása tartozik a szemantikába, a többi jelentésé pedig a pragmatikába. Ilyen esetekben azonban az a kérdés, hogy mit tartunk szemantikának és mit pragmatikának, inkább csak terminológiai kérdés. 4. Fejtegetéseinkből a következő tanulságokat szűrhetjük le : (a) A szemantika és a pragmatika egymástól való elkülönítésének módja lényegében attól függ, hogy a jelentést hogyan definiáljuk. A nyelvfilozófiai 20 A Bierwisch-féle elképzelés adekvátságát végső soron a további kutatás fogja eldönteni, hiszen az elméletnek csak a vázát ismerjük, részletei kidolgozatlanok.