Nyelvtudományi Közlemények 84. kötet (1982)

Tanulmányok - T. Urbán Ilona: Keleti nevek magyar helyesírása 299

SZEMLE - ISMERTETÉSEK 299 V. A zenei összehasonlításnak szentelt fejezet az eszkimó ós az osztják dallamok állat-szimbolikáját elemzi, majd a cseremisz zene kétfelé is kiterjedő türk kapcsolatairól esik szó. VI. A közlést a tartui Kreutzwald Irodalmi Múzeum népzenei gyűjteményéről szóló részletes áttekintés, valamint a Szovjetunióban 1973 ós 1977 között megjelent újabb finnugor zenei cikkek rendkívül hasznos bibliográfiája zárja. A kötet használhatóságát növeli, hogy nyelve a korábbinál egységesebb. Az orosz nyelvű közlés, valamint az észt melletti angol résumé a könyvnek szóles olvasótábort biztosít. A tanulmánykötet — mindent összevéve — nagy szolga atot tesz a finnugor zene ügyének. Az olvasó örömmel veszi tudomásul, hogy az észteknél jó kezekben van a Szojetunióban élő nyelvrokonaink zenéjének gondozása. Érdeklődéssel várjuk a folytatást VIKAR LÁSZLÓ Keleti nevek magyar helyesírása Főszerkesztő: LIGETI LAJOS, szerkesztő: TÉRJÉK JÓZSEF. Akadémiai Kiadó, Budapest 1981. 960 1. Helyesírásunknak régóta sok gondot okozott a nem latin betűs írású nyelvek szavainak ós tulajdonneveinek magyarra való átírása. Ez a gond a század negyneves éveitől csak fokozódott, amikortól egyre-másra hallhattunk, olvashattunk az önállósodó keleti népek politikai, gazdasági ós kulturális életéről, megismerkedhettünk irodalmukkal, művészetükkel. Politikusaik, íróik, költőik, művészeik neve ettől kezdve egyre gyakrabban fordult elő sajtótermékeinkben s hangzott el a rádióban ós a televízióban, de ugyanazon nevek sokszor olyan eltorzult formákban, hogy az újságolvasó, rádióhallgató nemigen tudott eligazodni a névváltozatok sűrűjében. Kiejteni még kevésbé merészelte e neveket, hiszen a „példaképeknek": a rádió- ós tévóbemondóknak az ejtésmódja sem adott — nem is adhatott — biztos fogódzót. Ez a — különböző szaktudományok helyesírási szabályainak kidolgozását célzó program részeként létrejött ós a megfelelő keleti nyelveket tudós fokon ismerő munkatársi gárdával megalkotott — helyesírási kézikönyv azon túlmenően, hogy eligazít a keleti szavak, nevek kiejtésében és magyar helyesírásában, élvezetes stílusban összefoglalja a keleti népekre ós nyelvekre vonatkozó mindazon fontos tudnivalókat, amelyekre nemcsak a szakembereknek, de a nyelvileg (is) művelődni vágyó „egyszerű" nyelvhasználóknak is nagy szüksége van. A „Keleti nevek magyar helyesírása" cim utal arra a fő módszertani elvre, amelyet e munka szerzői a keleti szavak, nevek írásának meghatározásakor követtek. Mivel olyan könyvet akartak a minél nagyobb számú olvasók kezébe adni, amelyet a csak magyarul tudók is megérthetnek ós haszonnal forgathatnak, a tudományos átírás mellókjeles betűinek alkalmazása helyett csak az ún. szűkebb magyar ábécé betűit használták fel, s a magyar hangállományból hiányzó hangokat pedig a hozzájuk legközelebb álló hangok betűivel jelölték (vagy egyes esetekben jelöletlenül hagyták, mint például a négyféle egyiptomi ós a háromféle arab h átírásakor). Az igen nagy terjedelmű ós nagyon is különböző típusú nyelvekből összetevődő köznévi ós tulajdonnóvi anyagot (a gazdasági, a tudományos élet szakszavait, az irodalom, a művészetek műszavait stb., illetőleg: történeti személyiségek, mitológiai alakok nevét, a saját nemzeti helyesírás alapján rögzített alakban olvasható földrajzi neveket stb.) ez a vaskos, majdnem ezeroldalas könyv kileno fő fejezetben tárja az olvasó elé. Az anyag rendszerezése rugalmas. A fejezetek mindegyike meghatározott — de nem azonos — szempontok alapján összetartozó anyagot foglal magában. Egyes nyelveket a történelmi összetartozás alapján (így az ókori Kelet kihalt nyelveit), másokat rokonsági alapon (pl. a sémi, az iráni, a török vagy a mongol nyelveket) vagy földrajzi meghatározottság címén (pl. Dél-Ázsia vagy a Távol-Kelet nyelveit) tárgyal ugyanazon fejezetben a könyv. A fejezetekben általános tájékoztatást kap az olvasó az illető népek ós nyelvek legfontosabb tudnivalóiról: eredetéről, rokonságáról, történetéről, irodalmáról, első, illetőleg legfontosabb szövegemlékeiről éppúgy, mint nyelvjárásairól, hangrendszeréről, alaktanának, mondattanának stb. jellemzőiről, az írásbeliség kialakulásáról és az írás jellegéről. Megismerheti az ókori keleti nyelvek három, egymástól teljesen eltérő írc ->nd-