Nyelvtudományi Közlemények 84. kötet (1982)

Tanulmányok - Juhász József: Nagy Ferenc: Kriminilisztikai szövegelemzés 293

SZEMLE - ISMERTETÉSEK 293 Hivatkozások CHOMSKY, N. (1965) Aspects of the Theory of Syntax. MIT Press, Cambridge, Mass. CHOMSKY, N. (1973) „Conditions on Transformations," in S. Anderson és P. KIPARSKY (szerk.), A Festschrift for Morris Halle. Holt, Rinehart and Winston, New York. CHOMSKY, N. (1980) Rules and Représentations. Columbia. É\ Kiss KATALIN Nagy Ferenc: Kriminalisztikai szövegelemzés Akadémiaipiiadó, Budapest 1980. 1721. A téma fontossága és időszerűsége vitán felül áll. A nyelvészeti ismeretek és módszerek felhasználásának kriminalisztikai ágáról már a napisajtó is hírt adott egyszeregyszer, tehát az olvasóközönség nagyobb része valamennyire már fel van készítve az ilyen mű fogadására. Ugyanakkor még az érdekelt szakemberek egy részének sincsenek megbízható ismeretei a szóban forgó kriminalisztikai vizsgálatok jellegéről, eredményéről, lehetőségeiről. Az érdeklődés azonban mind a szakemberek körében, mind az olvasóközönség szélesebb köreiben fel van keltve, s ezt ki kell elégíteni. Erre vállalkozik a jelen mű szerzője, s feladatát lényegében jól meg is oldja. A téma tudományos vizsgálata több oldalról is kellőképpen meg van alapozva. Egyrészt aránylag jól ismertek már a szövegnyelvészet eredményei, másrészt nemcsak elegendő ismeretanyag, hanem kellő tapasztalat is áll már a rendelkezésünkre ahhoz, hogy a nyelvészet kriminalisztikai alkalmazásáról megfelelő színvonalon, megbízható eredmények alapján be lehessen számolni. Ezt mutatja már A nyelvész szerepe a kriminalisztikában címen 1977-ben megjelent kiadvány is. A szerző szakmai kompetenciája vitathatatlan. 1972 óta rendszeresen végzett kriminalisztikai szövegelemző munkájának eredményességéről tanúskodnak ebben a tárgyban megjelent — sajnos kicsi publicitású — cikkei is. Emellett a szerzőnek a kvantitatív nyelvészeti vizsgálatok területén szerzett elméleti és gyakorlati jártassága is elismert. Nagy Ferenc munkája elsősorban módszertani érdekű. Vizsgálatait igyekezett kezdettől fogva a kvantitatív módszerek segítségével végezni, ezért ebben a vonatkozásban jól kialakított, szinte kerekded képet tud nyújtani. A rövid szövegek kvantitatív vizsgálata során természetesen nem lehetett változtatás nélkül alkalmazni az ismertebb mennyiségi vizsgálati módszerek nagyobb részét, ezért itt a szerző alkotó módon nyúlt a mennyiségi elemzés és a statisztika eszközeihez, új eljárásmódokat alakítva ki — a nyelvi anyag jellegének, igényeinek megfelelően. Munkájának kétségkívül az a legeredetibb és egyben legjobb része. Dicséretére szolgál a szerzőnek, hogy ennek ellenére sem fetisizálja módszerét, tisztában van azzal, hogy nem lehet mellőzni a kvalitatív elemzést sem. Ilyen módon tehát a szerző a komplex elemzés hívének vallja magát. Ez a felismerése is mindenképpen érdeme a szerzőnek, illetve művének is. -— A szoros értelemben vett nyelvi elemzés az ún. tartalomelemzéssel egészül ki a műben. A kettő együtt többet tesz lehetővé megragadni, mint csak az egyik vagy csak a másik. A kettő teljesebb összhangjának, megfelelő arányának, összefüggéseinek vizsgálata azonban részben még a jövő feladata. — A mű módszertani beállítottságából adódik talán, hogy ide kívánkozó nyelvészeti ismerettári anyag kevés van a dolgozatban. Természetesen nem kérhetjük számon a szerzőtől egy szakismereti enciklopédia bedolgozásának elmulasztását. Valamivel több ismeretanyag azonban itt-ott mindenképpen „jól jött" volna, s nemcsak változatosabbá, hanem — különösen a nem nyelvész-szakemberek körében — meggyőzőbbé is tette volna a művet. Emeli viszont a mű értékét, hogy a szerző nem „általában" beszél, nem fiktív példákkal dolgozik, hanem a maga konkrét elemző munkájának anyagán szemlélteti megállapításait. Ezzel nem követ el indiszkréciót, másrészt — ami nagyon fontos — életszerűbbé és hitelesebbé teszi mondanivalóját. A példák azonban nem mindig „ülnek". Kerülnek nem tipikus, nem szerencsésen megválasztott példák, máskor egy-egy példának az értelmezése vitatható vagy éppenséggel téves. Nagy Ferenc munkája könnyen olvasható, jól érthető, ezért nemcsak a szakemberek, hanem a szélesebb olvasóközönség igényét is jól kielégíti. A tudományos értekezés és az ismeretterjesztő irodalom szerencsés ötvözete ez a munka. Megismerheti belőle a nem szakavatott olvasó is a szövegelemzés kriminalisztikai alkalmazásának sok különféle feltételét, bizonyos módszertani eljárásait stb. Mindez jó ós hasznos, amellett szakszerű is. Abban azonban itt-ott van némi következetlenség, ahogyan a szerző az egyes megállapí-