Nyelvtudományi Közlemények 84. kötet (1982)

Tanulmányok - Bakos Ferenc: Megnevezés és kontrasztivitás (A magyar fő- előtagú főnévi összetételek újlatin, germán és szláv megfelelőinek szemantikai-tipológiai vizsgálata) [Nomination et contrastivité (Analyse typologico-sémantique des correspondants néolatins, germaniques et slaves des composés nominaux hongrois commançant par fő-)] 3

24 BAKOS FERENC Denotátum .Ekvivalens fr. sp. Ol. rom. ang. ném. sv. or. szb.-hv. le. 33. főügyész generális »fej" „felső" „első" „idősebb' nad+ + + + +2 +3 + + + + + + i + 34. fővadász „fej" „felsőbb" „első" „idősebb" nad-MÄS +2 +2 +2 +2 +3 + + + + + + + + + + + 35. főpolgármester „felsőbb" „első" lord nad-MÁS + + + i "T i T 36. tud. főmunkaMÁS + + + + társ principális „idősebb" „mester" „fej" „felsőbb" + +2 + 4-• T i + 2chef 3 chief 3.1 A táblázatot 1. a 25. lapon [Ali. lap folytatása] Egyetlen nyelvben (le. naczelny, szb.-hv. veliki, ang. lord, sv. högst) járatos négy ekvivalens. A nad- öt denotátumot lexematizál a lengyelben, hármat a szerb-horvátban. Motivációról itt nemigen lehet beszélni, mert valószínűleg areális hatásra jött létre (vö. 3.3.4.4.). Szándékosan maradt a sorozat végére a 13 német/svéd korrelativ azonosságot adó oberjöver. Ez szemléletesen mutatja, hogy az értékelés során mindig a megfelelő szempontokra kell ügyelni. Ha nem is az ekvivalens, maga a lexéma a negyedik helyre szorul — csak két nyelvben fordul elő ! — viszont ezekben a maga 21, ül. 17 realizációjával a „fej"-et is megelőzve az első helyet foglalja el. Az oberjöver ,,fő" jelentése őrzi azt a motivációt, amely a magasabb beosztásra utal, ez annál is világosabb, mivel maga a lexéma eredetileg középfokban áll. 3.3.3. A megnevezés kérdéskörének tárgyalása során nem maradhat figyelmen kívül az egy-egy ekvivalenssel realizált denotátumok száma sem. Sajátos módon az a látszat támadhat, hogy a hosszabb sorok és a realizált denotátumok száma között ellentmondás van, mivel az előbbiek kiterjedtebb volta a denotátumok számának csökkenésével jár. A valóságban azonban nem ez a helyzet: ha tekintélyes számú tagból álló sorban realizálódik, már egyetlen denotátum is arra hívja fel a figyelmet, hogy az érintett ekvivalens a világ nyelvi tagolásában, ennek logikai elemzésében komolyabb szerepet tölthetett be, és ugyanerről tanúskodik, ha egyetlen ekvivalenssel számos denotátum