Nyelvtudományi Közlemények 83. kötet (1981)

Tanulmányok - Tervonen, Viljo: Szinnyei József első finnországi útja [József Szinnyeis erste Reise nach Finnland] 3

SZINNYEI JÓZSEF ELSŐ FINNORSZÁGI ŰTJA Itt Malmöben semmi látnivaló sincs, azért még ma délután indulok Stockholmba, s így a jövő hót folyamában már Finnországban leszek. Onnan majd tudósítom Urambátyámat, s addig is maradok hálás tanítványa (aláírás)"13 Miként már a fentiekből kiderült, Szinnyei nem időzött sokáig Helsinkiben, hanem továbbindult vidékre, hogy finn tudását gyakorolja. Útja előbb Hamébe vezetett, ugyanazon tősgyökeres finn vidékre, ahová a finn házigazdák Budenzet és Hunfalvyt is elvitték. így hát karjalai útja előtt Szinnyei is beiktat egy kis kitérőt Hameenlinnából a felvilágosult finn földműveshez és országgyűlési képviselőhöz, Juhana Idänpää-Heikkilähez. 1879. július 13-án így ír Budenznak: „Gazdám, Juhana Idänpää Heikkilä, sokat emlegeti Urambátyámat, és általában nagy tisztelője a magyaroknak. Itt talán egy hétig maradok; a jövő héten egy kis utazásra indulunk Karóliába, Genetz-el, s azután még 4—5 hétre elmegyek Kangasalába."14 Akkoriban nagy feltűnést keltett Finnországban, ha egy külföldi tudott finnül. Nem is csoda, hiszen a kor értelmisége svéd iskolázottságban részesült, és többnyire még családi körben is a svédet használták. Jalava és néhány barátja társaságában Szinnyei már Helsinkiben kipróbálhatta finn tudását, de úgy tűnik, hogy a helyzete vidéken nehezebb lehetett. Ugyanabban a levelében így ír Budenznek: ,,A finn beszédből első nap majdnem semmit sem értettem, de most már annyiramennyire hozzászokott a fülem, úgy hogy legnagyobb részt megértem. Beszállni persze még nehezebb volt, hanem most már az is csak megy valahogy, mert muszáj. Majd ha valamire vittem, finnül írok Urambátyámnak."13 Éppen 8 hónappal később Szinnyei megvalósította szándékát, és finnül írt.15 Ha a levelét egybevetjük a kortárs finnek, pl. a Jalava vagy a Jalaváné által írott levelekkel, nem veszünk észre lényegbevágó különbséget; a szó- és kifejezésválasztás, valamint a helyesírás természetesen eltér a maitól. A finn nyelv ilyen gyors megtanulásától a finnek el voltak ragadtatva. Helsinkibe való visszatértét követően 1879. szeptember 7-ón így ír Szinnyei: „Most már csakugyan nem kell hozzá nagy arcátlanság hogy finnül beszólljek, sőt a Suometar16

ezt írja rólam: Szinnyei úr már olyan folyékonyan beszéli a finn nyelvet, hogy az ember meglepetve hallja. Kiejtésében semminemű, idegenszerűséget nem észlelni. (Persze ezt a dicséretet egy kicsit degradálni kell.)"17 Ezeket a dicsérő szavakat Jalava írta barátjáról, és az volt a véleménye, hogy a finnek joggal szégyellhetik magukat ez előtt a külföldi előtt. A jogászok például, akiknek finn nyelvtudása akkoriban még közismerten gyatra volt, tanulhattak volna Szinnyeitől. 13 MTA Ms. 4756/187. 14 MTA Ms. 4756/188. 15 MTA Ms. 47567193. 16 A Suometar finn nyelvű napilap volt, később Uusi Suometar címen jelent meg. 17 MTA Ms. 4756/190.