Nyelvtudományi Közlemények 83. kötet (1981)
Tanulmányok - Tervonen, Viljo: Szinnyei József első finnországi útja [József Szinnyeis erste Reise nach Finnland] 3
4 TEÄVONEN, VILJO említett kutatók közé tartozott, akik már jártak Magyarországon, és aki éppen azon fáradozott, hogy Magyarországot a finnek körében ismertté tegye.3 Az 1870-es és 1880-as évek művelt finn embere már teljesen tisztában volt nyelvrokonságunkkal, és már volt alkalma megismerkedni a magyar viszonyokkal, különösen a kulturális élet különféle jelenségeivel, mind az újságokból, mind pedig azoknak az útirajzoknak és cikkeknek az alapján, amelyeket a Magyarországon megforduló finnek tettek közzé. Az 1866 — 1880 közt megjelenő első finn nyelvű folyóirat, a Kirjallinen Kuukauslehti bőségesen tartalmaz ilyenféle anyagot (összesen 57 cikket és tanulmányt), többek közt Oskar Blomstedtnek tartalmas és részletes útileveleit, valamint a Petőfiről és költészetéről szóló terjedelmes ismertetését. A lap Budenztől és Hunfalvytól is kapott magyar témájú cikkeket, ill. cikkekhez való forrásanyagokat. A Kirjallinen Kuukauslehti megszületése előtt Magyarországról, pl. a 48-as szabadságharcról és a magyar irodalomról szóló tudósítások a születőben levő finn lapokban, de az akkori svéd nyelvű napilapokban és folyóiratokban is megtalálhatók. A finnek nemzeti költője, J. L. Runeberg 1833—1834-ben néhány Tóth Endre, Vitkovics Mihály, Kazinczy Ferenc és Kisfaludy Károly verset tett közzé az ő maga szerkesztette Helsingfors Morgonblad című napilapban (amely 1832 és 1844 közt jelent meg, 1844—1845-ben Helsingfors Morgonbladet címmel). Forrásmunkául Toldy Ferencnek a Handbuch der ungarischen Poesie (1827 — 1828) című ismert antológiáján alapuló „Blumenlese aus ungarischen Dichtern"4 szolgált. A lapban Runeberg saját fordításain kívül megjelent egy terjedelmes beszámoló Kisfaludy Károly életművéről, valamint az elsősorban nyelvészként ismert Hermán Kellgren5 svéd fordítása Vörösmarty Szózatáról. Az 1835. október 19-i számban majdnem az egész négyoldalas lapot betölti a Dózsa Györgyről és az 1514. évi nagy parasztlázadásról szóló leírás. — A finn nemzeti ébredés vezéralakja, J. V. Snellman által alapított irodalmi és társadalmi lap, a Litteraturbladet (1847 — 1863), amelynek az 1850—1854 közötti éveket nem számítva Snellman a főszerkesztője is volt, a maga részéről igyekezett gyarapítani olvasóinak ismereteit Magyarországról. Német és angol nyelvű forrásmunkákra támaszkodva ismertetést jelentetett meg a magyar irodalomról, a magyar nópéletről, kiadott 14 olyan népdalt, amelyeket Kertbeny Károly Ausgewählte ungarische Volkslieder című antológiájából6 (Darmstadt 1851) fordítottak, és közölte E. A. Ingmannak a finn viszonyokra átdolgozott finn nyelvű Szózatát (1857. 62—63). Szinnyei tehát nem olyan országba érkezett, ahol ne ismerték volna az ő távoli és nyelvileg elszigetelt hazáját. A finn érzületű és finn nyelvűségre törekvő értelmiségnek határozott képe volt a nemzeti öntudatra ébredt magyar népről, amelytől „számos tekintetben sok a tanulnivalonk". Ezt mondja Antti Jalava az 1876-ban megjelent Unkarin maa ja kansa című útikönyvének 3 LAKÓ GYÖRGY, Antti Jalava mint a finn-magyar kapcsolatok megalapozója. Magyar Tudomány 1978: 867 — 870. VILJO TERVOÍÍEN, Antti Jalavan Unkarin-harrastuksista. In: Suomalainen Suomi 1939/2 — 3. 4 LATJRI VILJANEN, Runeberg ja hänen runoutensa I. Porvoo 1944. 335 — 336. RAGNAR ÖLLER, Ett kvarts av várt litterära liv 1828 — 1853. I Poesin. Helsingfors 1920. 59-60. 'HERMÁN KELLGREÜT (1822—1856) nyelvész, Bopp, Brockhaus és Castrén tanítványa, a szanszkrit nyelv egyetemi magántanára, 1864-től a keleti irodalmak professzora. 6 Ungerns litteratur för árén 1850 — 1853. Litteraturblad 1853: 137 — 144; Puszta's i Ungern. Litteraturblad 1855:122 — 128; Ungerska folkbüder. Litteraturblad 1862:234 — 237 (ez utóbbi cikk 14 népdal fordítását tartalmazza).
