Nyelvtudományi Közlemények 83. kötet (1981)
Tanulmányok - Tervonen, Viljo: Szinnyei József első finnországi útja [József Szinnyeis erste Reise nach Finnland] 3
SZINNYEI JÓZSEF ELSŐ FINNORSZÁGI ŰTJA 9 Suometarból.] A dolog bizony sok, és sietnem kell, mert nem hiszem, hogy télen át itt maradhatnék, noha finn atyánkfiai itt is elhalmoznak szivességükkel, s igy pl. a ,,Suometar"-t ingyen kapom, és van állandó szabadjegyem a finn színházba. Mindenesetre első sorban azokat a dolgokat veszem elő, melyeket csak itt lehet tanulni; a többit hagyom későbbre."21 Ha meggondoljuk, milyen feladatokat kaphatott Budenztől, arra a következtetésre jutunk, hogy Szinnyei már egyetemista évei során tekintélyes finn nyelvi tudásra tehetett szert. Az Unkarin maa ja kansa című útikönyvében (303) Jalava elmondja, hogy Budenz haladó finn nyelvtanfolyamán a már „jobban tudó hallgatók vettek részt, és ezek a Kalevalát fordították. Közülük kiváltképpen ketten voltak viszonylag eléggé jártasak a finn nyelvben, úgy hogy ők önállóan lefordították például Aleksis Kivi Lea-ját." Jalava neveket nem említ; a Lea fordítása ugyanabban az évben jelent meg (1876), mint Jalava könyve, a fordítók Halász Ignác és Szilasi Mór. Aligha volt Szinnyei tudásban náluk rosszabb. Munkatervének megvalósításáról 1879. december 7-én kelt levelében ad számot: „Itt van már az ideje, hogy egy kis számadást adjak be eddigi sáfárkodásomról. Négy feladatot tetszett elém tűzni; ezek közül az elsővel, a tájszólások tanulmányozásával annyira-mennyire elkészültem . . . Hanem a másik két dolog bizony nem ment. Szólásmódokat nem gyűjthettem, csak éppen annyit, a mi olvasás közben véletlenül a szemembe tűnt; ezen a téren a finnek sem tettek meg semmit. A szótár-üggyel pedig éppenséggel nem boldogulhatok, azon egyszerű okból, hogy nem tudok oly jól svédül, mint kellene. Azért kérem k. Urambátyámat, szíveskedjék valami más munkát szabni elém, mert valószínűleg még jó darab ideig kell itt maradnom a magyar nyelvtan miatt."22 Ilyenfajta feladatok elvégzése közben kényszerből is gyakorolta finn nyelvtudását, és Budenz még csak nem is javasolhatta volna ezeket Szinnyeinek elegendő nyelvtudás hiányában. Űgy tűnik, hogy Budenznek az általa tervezett finn—magyar szótár járt a fejében,23 melynek megvalósításából ilyen formán Szinnyei kivehette volna a részét. A Szinnyei első finnországi útjáról alkotott kép bizonyára hiányos lenne, ha nem volnának meg azok a levelek, amelyeket ugyanakkor Jalava írt Budenznek. Szinnyeinél egy nappal korábban Jalava ezt írja (december 6.): „Rögvest válaszolni akarok a kérdésedre, miért nem kérjük, Szinnyei és én, Genetz segítségét is magyar nyelvkönyvünk szerkesztésében. Ez 1. gyakorlatilag lehetetlen, mivel Genetz 10 mérföldnyire lakik innen, Hameenlinnában, így hát aztán sose találkozunk vele; 2. Genetz tudományos nyelvtant ír, mi ezzel szemben gyakorlati nyelvkönyvet, és 3. amennyire én Genetzet ismerem, másokkal együtt ő semmi irodalmi munkába nem fog bele, énvelem legalábbis nem. Ennyit erről ! — Ami egyébként Szinnyeit illeti, mi „finnusok" mindannyian, de én különösképpen nagyon örülök annak, hogy ő itt tartózkodik -> mivel általa voltaképpen egy „Mikro-Magyarország" van a körünkben. Mindenki kedveli, amit ő ki is érdemelt kedves ós szerény lénye révén. Az, hogy mi megkíséreljük őt a lehetőségekhez mérten mulattatni, hogy az idő ne teljék unalmasan a számára, magától értetődik. Ugy látszik, jól is érzi magát, legalábbis ő maga ezt bizonygatja." 21 MTA Ms. 4756/190. 22 MTA Ms. 4756/192. 23 Budenz tervét részletesen ismertette A. KANNISTO a Suomalais-unkarilaisen sanakirjan hankkeita 1860 c. cikkében (Vir. 1939:188 — 201).
