Nyelvtudományi Közlemények 82. kötet (1980)

Tanulmányok - Radics Katalin: Tipológia és nyelvtörténet [Language History and Typology] 3

Magyar TVX GN Prenominális Posztnominális Jobbszéli ozuiiixum Szuffixum Szuffixum P» Os.aPers Navaho SOV GN Prenominális Helyettesítő Jobbszéli "\ Prefixum Prefixum s, o Nyenyec SOV GN Prenominális Szuffixum Szuffixum Szuffixum S» 0

3pers Sierra miwok TVX GN Prenominális Jobbszéli Szuffixum Szuffixum Szuffixum S, O Siuslaw TVX GN ? Prefixum Infixum Szuffixum Szuffixum Szuffixum S, 0, 10 Takelma TVX GN Prenominális Posztnominális "?S^ Szuffixum Szuffixum s, 0 Tatár SOV GN Prenominális Szuffixum Szuffixum Szuffixum s Ubih SOV GN Prenominális Szuffixum Prefixum Prefixum S, 0, 10 ** A vonatkozó mellékmondatok típusának megjelölésében a legfrissebb tipológiai szakmunka (DOWNING 1978) elnevezéseire támaszkodtam. Az elnevezések a főmondatbeli „irányító főnév" (fej) és a mellékmondat egymáshoz viszonyított helyére utalnak. Röviden és nagyon durva megfogalmazásban a következő szerkezeti sajátosságokat kell az egyes típusok alatt érteni: posztnominális az a mellókmondattípus, amelyben a mellékmondat közvetlenül az irányító főnév után áll (általában vonatkozó névmási kötőszó vezeti be). A prenominális típusban ellenkező a helyzet; itt a mellékmondatbeli ige általában participiális formájú. A helyettesítő konstrukció úgy alakul, hogy a mellékmondatban van megfelelő szintaktikai helyén megnevezve a „vonatkoztatott főnév". Jobbszéli az a szerkezet, ahol a teljes főmondatot követi a mellékmondat, s így az irányító főnevet nem közvetlenül, hanem csak egyéb főmondatbeli mondatrészek után követi a mellékmondat.