Nyelvtudományi Közlemények 81. kötet (1979)

Tanulmányok - Ganschow, Gerhard: A zürjén j-tövek történetének kérdései [Zur Geschichte der syrjänischen j-Stämme] 57

60 GANSCHOW, GERHAÄD nyelvjárásban valamennyi névszótőnek a magánhangzóval kezdődő raggal vagy képzővel ellátott alakjait, s így olyan vizsgálati anyagra tettem szert, amely kitűnő áttekintést nyújt az 0- és j- tövek előfordulásának jellegéről és mértékéről a zűrjén nyelvjárásokban. A 280 névszótő szám szerinti eloszlása a különböző nyelvjárásokban: V 228, Ud. 192, Le. 189, Pr. 152, Vm. 87, S 76, FV 59, AV 51, AL 16, Mez. 3. 7. A két tőtípus egymáshoz való viszonyának kérdésében Lytkin a szókincsnek csupán 3%-ánál állapított meg nyelvjárási tő váltakozást, azaz a 0- és -j-tövek szokatlanul éles különbségét és elhatároltságát. Lytkinnek ezt az eredményét saját anyagom vizsgálata nem támasztja alá. Az egyes zűrjén nyelvjárásokon belül ugyanis a tövek viszonya egymáshoz sokkal bonyolultabb, mint azt Lytkin viszonylag egyszerű földolgozása sejteti, ám nemcsak bonyolultabb: érdekesebb is és a történeti vizsgálat szempontjából tekintve többet is nyom a latban. A vicsegdai nyelvjárásban (V), mely Fokos-Fuchs szerint a legbővebben adatolt nyelvjárás (anyagomban 228 névszótő, 1. fent), az (x)ox típusban fellépő (x)ox^ (x)oxj- tő váltakozás részaránya 18% (szemben 50% tisztái?-és 32% tiszta ?-tővel). Ez konkrétan azt jelenti, hogy ebben a nyelvjárásban a 208 ilyen típusú névszóból 37 váltakozó tövű. Ugyanazon névszó ragozásán belül 0- és j-tő egymás mellett 10 esetben fordul elő, pl. V-ben lovjen 'lebendig' és lolen, loven instr. a lov « *lol) 'Seele, Atem, Leben' főnévből (F 550 k.); V t'éirié és t'éirjié elat., fsiren és téirjen instr. a ïéir 'Funke, Körnchen' főnévből (F 1103); V ëom-korjen és ëom-koren instr. a som-kor 'Sauerampfer' főnévből (F 476); V kulié es kulï'ié « *kuljiè) elat. a kul' 'Teufel, böser Geist' főnévből (F 501). A denominális névszók között (lényegében a mellóknévképzésben) 17 hasonló eset fordul elő párhuzamos tővel, pl. V bigéé és bigjeé 'schaumig', a big 'Schaum' főnévből (F 84); V bona és bonja 'aus zerfasertem Lindenbast' a bon 'in Wasser geweichter und zerfaserter Lindenbast' főnévből (F 94); V jageé és jagjeé 'mit einem Wald bewachsene (sandige Fläche)', valamint joga és jag ja (a j. in 'trockener, sandiger Ort') szóban a jag 'Wald auf trockenem, sandigem Boden' főnévből (F 305 k.); V vodza (a v.-aéivéa összetételben: 'was vergangenen Morgen war') és voddza « *vodzja) 'früher, vorig, ehemalig' a vodz 'vor etwas anderem (in zeitlichen Sinne)' szóból (F 1239 k.). A denominális igék közt 7 esetben van adatunk párhuzamos tőre, pl. V kelavni és kevjavni 'anhängen, aufhängen' a kev « *kel) 'Bindfaden, Schnur, Band' főnévből (F 389); V vozavni (a dumen v. szókapcsolatban: 'Zweifel hegen, nachdenken'; a dumen instrumentalisi alakja a dum 'Gedanke, Sinn' szónak, F 157) és vozjavni 'buhlen, ein liederliches Leben führen (von einem Mädchen)' a voz 'Gabelung, Abzweigung, Zweig' főnévből (F 1263 k.); mindkét igealakban tulajdonképpen: 'abzweigen, sich verzweigen': a gondolatban, ül. az életmódban). Az ilyen párhuzamos tövek mind a ragozásban, mind a képzésben esetenként jelentésmegkülönböztető szerepűek is lehetnek, pl. V kiv (< *kil) 'Zunge, Sprache, Rede, Wort', ahol a konkrét jelentésű 'Zunge' szóban a j-tő használata a szokásos, míg a 'Wort, Sprache, Rede' jelentésűben mindkét tő használatos; pl. V kiv jen 1. 'mit der Zunge', 2. 'mit einem Wort, mit Worten', de kilen jelentése csak 'mit einem Wort, mit Worten'. Ezzel szemben a származékokban alig tapasztalhatók jelentéskülönbségek: kiv ja (kuz-k. 'plauderhoft, geschwätzig' és kila (k.-vora 'geschwätzig, redselig'); kivjasni és kilaéni (l'ok-k 'unflätige, unzüchtige Rede, führen') (F 420 kk.). Ez a viszonylag széles körben elterjedt tőváltakozás azonban nemcsak a rago-