Nyelvtudományi Közlemények 81. kötet (1979)
Tanulmányok - Andor József: Az esetgrammatika elméletének új útjai 451
SZEMLE - ISMERTETÉSEK 453 (c) Összekapcsolás: két NP csak abban az esetben tartozik ugyanahhoz az esetkategóriához, ha összekapcsolható egymással. PL: Tamás (A) egy csavarhúzóval (I) valamint egy vésővel (I) javította meg az asztalt (0). * Tamás Csillával (K) valamint egy csavarhúzóval (I) javította meg az asztalt (0). (d) Esetvégződósek: szoros összefüggés áll fenn az egyes esetvégződósek (angolban pl. ezeknek prepozíciók, a japánban postpozíciók felelnek meg, az oroszban prepozíciók ós esetvégződósek figyelhetők meg ilyen funkcióban) ós az egyes esetkategóriák között. PL: Tegnap (T) a gyerekek (A) diót (0) szedtek a park b an (L). Ezekből a feltótelekből most nézzük meg a (b)-t ós a (d)-t kicsit részletesebben. (b). Bemutatunk néhány mondatot, amelyek azt bizonyítják, hogy bármely esetkategória előfordulhat kétszer olyan mondatban, amelyben csupán egy mély-predikátum szerepel. (i) Puskával és karddal verték meg az ellenséget, (két 'instrumentum') ( ii) Az iglut jégből és hóból építette, (két 'anyag') (iii) Tamás és a tanítványa komponálták a dalt. (két 'ágens') (iv) A lőtér tele volt rendőrökkel és katonákkal, (két 'objectum') Ezekben a mondatokban az egyazon esetkategóriához tartozó két tagrósz olyannyira egymástól való függőségben funkcionál, hogy a mondat értelme megváltozik, amennyiben valamelyikük hiányzik. (d). Az esetvégződósek ós a velük korrelációba hozott mély-esetkategóriák kérdése felülvizsgálatra szorul. Ez a módszer az esetkategóriák jellemzése során ugyanis semmilyen módon sem restriktív jellegű. Számos felszíni esetmorféma olyan sok esetkategória viszonylatában fordulhat elő, hogy ez lehetetlenné teszi azt, hogy az esetek jellemzését az NP — esetvégződés kapcsolatra alapozzuk. Példaként felsorolunk öt heterogén mondatot, amelyek mindegyikében a -val / -vei előfordulását figyelhetjük meg. Komitatív: Péter Tamással ment el moziba. Lokativ: Péter Tamással maradt. Instrumentum: Egy Durilop ütővel szerválta a labdát. Objektum: Homokkal töltötte fel a tócsát. Mód: Nagy energiával látott a feladatnak. Arra is adhatunk példákat, hogy ugyanazt az esetkategóriát nagyon sok fajta végződés jelöli. Ha az esetkategóriákat szemantikai jegyek határozzák meg, akkor láthatjuk, hogy az instrumentális viszony olyan jellegű, amelyben az 'ágens' irányítja az 'instrumentumot'. Ilyen álláspontból kiindulva az alábbi mondatokban található nómeneket instrumentumoknak kell tekintenünk még akkor is, ha nem azonos esetvógződés jelzi őket a felszínen. Instrumentum: Egy jókora bottal verte meg a tolvajt. Instrumentum: Olcsó pénzen vették meg a kocsit. Instrumentum: T é gl éb ól építették fel a falat. Instrumentum: A pénzéért mindent megkaphat. Instrumentum: Mindenki a saját erejéből oldja meg a problémáit. Ha pedig a máris nagyszámú lehetséges esetvógzŐdésekhez a különböző fajta birtokviszonyos szerkezeteket is hozzászámítjuk, amelyek BAOH szerint mind közvetlen módon átalakíthatóak olyan struktúrákká, amelyekben -val / -vei szerepel, akkor valóban egy nagyon nagy és változatos csoportot kapunk.7 2.2. Az esetkategóriák szintaktikai eszközökkel való azonosítása után lássuk most NTLSEST módszerét, amelynek során a szerző a mély-eseteket szemantikai jegyek alapján próbálja meghatározni és megkülönböztetni egymástól. Nilsen a szemantikai elemzés során megkülönböztet relációs (eset) valamint lexikai (inherens) jegyeket. ÜHAFE-fel ellentétben Nilsenaz olyan jegyeket mint 'akció', 'folyamat', 'állapot' olyan lexikai jegyeknek tekinti, amelyek az igéhez kapcsolódnak. A főnevekhez pedig 7 E. BACH: HAVE and BE in English Syntax. Language 43 (1967): 476.
