Nyelvtudományi Közlemények 80. kötet (1978)

Tanulmányok - Janurik Tamás: A szölkup nyelvjárások osztályozása [Zur Klassifikation der sölkupischen Mundarten] 77

82 JANUBIK TAMÁS a Vasjugán torkolatától majdnem a Culym torkolatáig terjedő, viszonylag sűrűbben lakott szakaszán. A jelentősebb szölkup települések: Tebinak, Pyzino, Narym, Tjuhterevo, Laskino, Basmasovo, Parabel, Mumyäevo, Nevalcevo, Inkino, Ivankino, Togur, Konerovo, Baranakovo, Tiskino, Novo-Sondorovo, Staro-Sondorovo, Öalkovo, Tajzakovo és végül Sungurovo. A délebbre fekvő korábbi szölkup települések (Igrekovo stb.) lakossága fokozatosan eloroszosodott, illetve eltatárosodott. Szölkuplakta települések találhatók a Ket folyó partján, mind az alsó, mind a középső és felső folyása mentén: Belyj Jar, Karelino, Muleska, Kljukvenka, Alipka, Maksimkin Jar, Stepankino, Metaskino, Ust-Ozernoe, Urljukovo, Lukjanovo, Zubrekovo, Marko vo, Losinoborsk, Nalimkino, Makovskoe stb. A ket jobb oldali nagy mellékfolyói (Pajdugina, Eltyreva, Lisica, Orlovka) vidékén azonban már főként evenkik élnek. A különböző forrásmunkák adatainak összevetése nem kis nehézséggel járt. A szakirodalomban a szölkup helynevek használatában meglehetősen sok a keveredés, következetlenség, bizonytalanság, pontatlanság. A települések azonosításához Kuzmina adatait (KUZMINA 1968 és 1974) egyeztettem egyrészt Donner és Dulzon adataival (DONNER—JOKI 1944, DUEZON 1971), másrészt Pápai szölkup helynévanyagával (PÁPAI—HAJDÚ 1952). A helyneveket orosz alakjukban azonosítottam, és Pápai térképvázlata, valamint mai szovjet közigazgatási térképek alapján lokalizáltam. Az azonosítható és pontosan lokalizálható településeket a térképmellékleten sorszámmal szerepeltetem. Az azonosítható, de csak megközelítőleg lokalizálható települések csak a településlistán szerepelnek, 4a, 7a stb. számozással. A többi helynevet kihagytam mindkét felsorolásból, minthogy a jelenlegi hiányos ismeretek birtokában pontosabb helymeghatározásuk nem lehetséges. Forrásrövidítések a településlistán: DK DONNEE-JOKI 1944 KG KUZMINA 1974 DÜ DUEZON 1971 PH PÁPAI-HAJDÚ 1952 KB KUZMINA 1968 PS PELIH 1973 (Az arab, ill. római számok lapszámot jeleznek.) 2.2. A szölkup nyelvjárások száma és hierarchikus rendszere A szölkup nyelvjárások száma jelenleg még csak megközelítőleg határozható meg. Strahlenbergnél csak 2, KlaprotÍrnál már 7, Castrénnál 11, Donnernél pedig 21 nyelvjárás-megjelölés található. Kuzmina munkáiban (részletes felsorolás nélkül) 22 nyelvjárást emleget, az addig ismert nyelvjárásokat egyébként 2 újabb, általa felfedezett, Tolka-Pur vidéki ,,larják"-szölkup nyelvjárással gazdagítva. A szölkup nyelvjárások osztályozására Castrén és Donner kezdeményezései után Prokofjev tett először érdemleges kísérletet. Hangtani, alaktani és szókészleti sajátosságok alapján a szölkup nyelv 3 nagy nyelvjáráscsoportját különítette el, s ezeket a területi elhelyezkedésük szerint Taz, Tym, Ket nyelvjárásoknak nevezte el. HAJDÚ PÉTEB Szölkup Chrestomathiájában helyesebbnek tartja az északi, középső, déli nyelv járáscsoport elnevezéseket, azzal a