Nyelvtudományi Közlemények 80. kötet (1978)

Tanulmányok - Erdődi József: Időszámítás a volgai és a permi népeknél, különös tekintettel a mari hó- és napnevekre [Zeitrechnung bei den wolgaischen und permischen Völkern unter Berücksichtigung der Namen der Tage und Monate im Tscheremissischen] 55

IDŐSZÁMÍTÁS A VOLGAI ÉS A PERMI NÉPEKNÉL ... 73 dezte i.e. 45-ben az időszámítást, ekkor helyezték át az év kezdetét január hó első napjára. Nagy Britanniában is márciusban kezdődött az év, miként a régi Oroszországban, még pedig március 25-én, a tavaszi napéjegyenlőség táján.) Ugyancsak a naptárreform okozhatta, hogy az udmurtban január neve vil ar tolez 'új év hó' (a jelabugai területen, Műnk. 365). Cd. Mivel a volgai és a permi finnugor népek időszámítására vitathatatlanul nagy hatást tett a törökös kalendárium — nyelvileg e hatás jövevényszavakban, kifejezések jelentésének a lefordításában nyilvánul meg — táblázatban közöljük a csuvas hónapnevek sorozatát időrendbe szedve (V. melléklet). Ebből látható, hogy az utolsó évtizedben immár a latinos hónapnevek is megjelentek, sőt első helyre kerültek a szótárban. Mindez a terminusok egységesítése javára történik a Szovjetunióban. Ha egymás mellett tanulmányozzuk a csuvas és a mari hónapneveket és a napneveket, akkor szemünkbe ötlik, hogy szinte teljes rendszerváltozás törtónt. A csuvas és a tatár nép művelődési hatása nyomán jelent meg a mari hiedelemvilágban a török ünnepek megfelelő ismerete. Majd az orthodox egyház gyakorolt befolyást a mari nép vallásos elképzeléseire. Ez nemcsak a hónapnevekben tükröződik, hanem a szentek névnapjainak az ismeretében is. Ezzel párhuzamosan nyomultak be az oroszos keresztnevek és enyésztek el a régebbi nevek (törökből jöttek és eredeti marik). Az időszámítás nem csupán hónapnevekből, jeles napok ismeretéből áll, a keresztény hitvilág behozza a keresztény ünnepeket a hozzájuk fűződő szokásoktól és hiedelmektől kísérten. Megjelenik a mariban az ü-arúa 'vaj-hét' == a böjtös idő ismerete (tükörszó az orosz nyomán), megjelenik a húsvét neve: kuyece, tkp. 'nagy-nap' (az orosz eeAUKüü detíb mintájára készült jelölés), a kuyece-arna 'nagy-hét' és az orosz ceMUK-nek megfelelő semdk, ezt az orosz pünkösdöt megelőző héten ünneplik szerdától péntekig, első napján a holtakra emlékezve. A csuvas mintára készült éorêk-jol jelentése megváltozik, most már a karácsonyt jelöli (1. mopblK-ÜOA 'pojKACCTBo'. MapHHCKO-pyccKHH cJioBapb. 1956. 720b). Melléjük szegodik az új év, az ü ij köszöntése. Ce. A Szovjetunióban újabban kiadott mari szótárak közlik a fentebb említett ünnepek megnevezéseit, mind a törökből vetteket, pl. aya-pajrem, mind a keresztény terminológiába tartozókat, pl. kuyece, ü-arna, de mindenkor hozzájuk fűzik az ycT[apejnoe] = 'elavult' megjegyzést. A régi, népies mari hónapneveket viszont teljesen mellőzik, sőt némely mari nemzetiségű nyelvész az elavult szavak közé sorozza őket, ami még valamelyes ismert voltukról tanúskodik. Helyettük a klasszikus európai hónapneveket propagálják, és ezzel a terminológiai váltással a mari nyelvterület nagyobb kulturális térségbe kapcsolódik, a mari nyelv pedig elveszti színes, szemantikailag indokolt hónapnévsorozatát. Am a hónapnevek nómenklatúráját az új rendszer politikai ünnepségeinek, neves napjainak az ismerete egészíti ki. Ezt bizonyítják az efféle elnevezések: nepeuu Maii 'a május 1. ünnepnapja' (305b) (vö. or. TJepeoe MÜR); ëAKa 'fenyőfaünnepély' (169a) (vö. or. HoeozodHRR eAKü), de megőrződött magának a fenyőfának az ősi neve KOdK. (uo.); ÖKmsiöpb (nagy kezdőbetűvel írva) 'az októberi szocialista forradalom emlékünnepe' (426b); Y u 'újév' (395a), az orosz Hoeuü eod mintájára stb. (PyuiJia-MapJia MyTep. TjiaBHbiH pe^aKTop H. C. TajiKHH. MocKBa 1966). Hasonló terminológiai csuszamlás ötlik szemünkbe a Szovjetunió más, kisebb és nagyobb népének a nyelvét tanulmányozva. Elegendő talán, ha a