Nyelvtudományi Közlemények 80. kötet (1978)

Tanulmányok - Erdődi József: Időszámítás a volgai és a permi népeknél, különös tekintettel a mari hó- és napnevekre [Zeitrechnung bei den wolgaischen und permischen Völkern unter Berücksichtigung der Namen der Tage und Monate im Tscheremissischen] 55

IDŐSZÁMÍTÁS A VOLGAI ÉS A PERMI NÉPEKNÉL ... 63 B.7. Július egyik neve cerjla têlêze (PAASONEN 157b), cir\la tôlze (Vasziljev 243a), C97]lä tdlze (id. mű 253a). A jelző tatár eredetű szó, jelentése 'igaz, valódi'. A július másik neve kerjgez ëokëo tdlze 'nyár[i] forró hó' (VASZILJEV 243a). A kuyo-kdrlaz névre vonatkozólag utalunk az 1. pontban mondottakra. Furcsa, hogy ez az elnevezés nemcsak a téli hónapokra vonatkozik, hanem nyárira is, de ugyanezen tünet más népeknél is felbukkan. Török mintája van (1. RÄSÄNEN 38). B.8. Az augusztus egyik neve 'új-kenyér-evés-hónap' (PAASONEN): nem szorul magyarázatra. Vajon a magyar kenyérünnep csuvas hatásra honosodott meg a magyarságnál? Erre bizonysággal nem felelhetünk, de feltűnő, hogy erre az időszakra esik nálunk Sarlós Boldogasszony ünnepe (júl. 2.). Már pedig augusztus csuvas neve éurla ujdfo 'sarló hava'. Köztudomású, hogy a magyar sarló szó csuvasból ered. Valószínűleg a ,,pogány" hitvilág egyik ünnepét sajátította ki a keresztény egyház, miként máskor is. (Vö. ERDŐDI JÓZSEF: Időszámításunk. MNyTK. 151. sz. 1977. passim.) Az új kenyér ünnepén szegik meg az újból sült cipót: erre utal az 'újkenyér-evés-hó' kifejezés. Valamelyest hasonlít erre az elnevezésre a komi nan suktan tölyé 'augusztus', tkp. 'kenyér-dagasztás-hó' (Wiedemann 347b). Ámde Wiedemann adataival csínján kell bánni, ha más forrásban nem akad rá tanúság. Ugyanezt valljuk másik közléséről: udm. vil' dzuk tolez 'új-kásahó' (536a). Az augusztusnak B. spas-tdldée neve (Beké) keresztény elnevezés: a S'pas oroszból átvett szó 'Megváltó', CnacumeAb, Cnac 'Fest der Verklärung Christi' (aug. 1.). B.9. Szeptember egyik neve wütjüksdmö-tdldze jelzi, hogy az ősz eljövetelével hűlni kezd a folyók, patakok és tavak vize. Másik neve size-taldze 'ősz-hó' egyszerűen az évszakra utal. B.10. Október neve keresztény egyházi ünneppel függ össze: az orosz TJoKpoe; a védelmező Istenanyához intézett könyörgés jeles napja (okt. 1.). B.ll. Ezzel szemben november mindkét nevében ,,pogány" ünnepségek emléke őrződött meg. A sös gyászünnepség neve csuvas eredetű (vö. oszmántör, jas és m. gyász). Az ünnepséget az elhunyt rokonsága a család házában rendezte; egy lovas vágtatott a család (a nemzetség) képviseletében a temetőbe, s meghívta a halottat a torba. A lovas visszaérkeztekor lovát megölték, s húsát a vendégek elfogyasztották, de a rokonság nem ehetett belőle. A halotti tort vidáman töltötték, tánccal, dallal. Vasziljev közlése szerint a sös-hónap októberre esik. Beké szerint október BJp neve tosö-hónap. Ez vagy elírás vagy a közlő, tévedése, mivel a küsö áldozati ünnepet júniusban ülik. B.12. December hó egyik nevéről már szóltunk (1. B.3.). Másik neve B. sordk-jol-tdlêze 'juh-láb-hónap' a decemberben tartott sorêk-jol-keêe 'juh-láb-nap' ünneppel függ össze. Ez az ünnep december hó végére esik, csütörtök este kezdődik, és neve ellenére egy álló hétig tart. Mari neve valószínűleg a csuvasból való jelentésfordítással keletkezett, úi. csuvas neve sy,rd%-y,ri-titni 'juh-láb-ünnep', vagy egyszerűen sbrdX-or\ 'juhláb'. M. Räsänen (Die tschuwassischen Lehnwörter. 213) szerint karácsony előtt ünneplik. Az ünnepség bővebb leírását H. Paasonen adja: december hó végén ünneplik, több napon át. Éjjel a fiatalok kimennek a sötét juhakolba, s elkapják valamelyik juh lábát. Az állat szőrének a színéből következtetnek