Nyelvtudományi Közlemények 80. kötet (1978)

Tanulmányok - Csepregi Márta: Keleti osztják igeneves szerkezetek [Ostostjakische Partizipial-konstruktionen] 31

48 CSEPREGI MÁRTA Nem hangadást kifejező, de ugyanerre a mintára látszik' jelentésű igével alakult szerkezet: V lökisdltal kdltiydn 'a hal kiugrása a vízből látszott' (KT 1049a). A fenti alakok kizárólag alanyi és tárgyi funkcióban állhatnak, állítmányként verbum finitum értelemben nem. Ez utóbbi az északi nyelvjárásokra jellemző (SÁMSON EDGÁR: NyK 66 [1964]: 263-278; A. JÁszó ANNA: NyK 71 [1969]: 123—127, 77 [1975]: 155—161). A hangadás-kategóriában tárgyaljuk a tagolt beszédre vonatkozó kifejezéseket is. Ezek a szerkezetek köl 'szó, beszéd' utótagúak. V aliltd köl 'káromkodó szó, káromkodás' (KT 119b), Vj. íisdyta köl 'nevettető beszéd' (KT 342b). 2. Jelzői funkciójú befejezett melléknévi igenevek A befejezett melléknévi igenevek a múltban már lezárult cselekvés, ill. történés által jellemzett tulajdonságot fejeznek ki. Aszerint, hogy a jelzett szó a cselekvésnek alanya-e vagy tárgya, esetleg határozója, osztjuk fel a szerkezeteket aktív és passzív értelműekre. A példák többsége úgy oszlik meg, hogy tárgyatlan igéből aktív értelmű szerkezet lesz, tárgyasból passzív. Másképp fogalmazva, tárgyas igék esetében a nominalizáció passzivizációval is jár. Az ok az igenév aspektusában rejlik. Folyamatos melléknévi igenév esetén az éppen folyó cselekvésről van szó, és annak végzőjéről. A befejezett melléknévi igenév viszont a már elvégzett cselekvésre, a cselekvés eredményére utal, az eredmény pedig a tárgyon lemérhető, amelyre a cselekvés irányult. így tárgyas igéből olyan igenévi szerkezet lesz, melynek utótagja az iránytárgv, vagyis passzív értelmű. 2.1. Aktív értelmű szerkezetek 2.11. Az igenév tárgyatlan cselekvő igéből képzett Az emberre vonatkozó jelzők többsége mozgást jelentő igéből képződött: V minnä j ö m d p ä y mänä jós 'a velünk jött fiú hozzánk jött' (EOCh. 37). A jomd igenév käsi (jay) utótaggal már szóösszetételszámba megy, mivel némi jelentésváltozás is történt: V fu pirna iki j ö m d j a y a tuti jdyiydn 'ezután az öregapó a vendégeknek így szólt' (Oc. 120/12), Vj. ndr\ jomd käsi jäwtitan 'te a vendéget etesd meg' majâltâ jomd käsi 'látogatóba jött ember, vendég' (KV 194). A jomd käsi pontosabb magyar fordítása 'jövevény' lenne, mert az utótagnak szinte [+ élő] jegyű főnévképző szerepe van. További emberre vonatkozó jelzők: Vj. majldm käsi 'látogatóban volt ember' (KT 499b), cörjldm käsi 'nagykorú, kort betöltött ember' (KT 941b), V paltdmmd käsi 'félős, megijedt ember' (pdltdm- 'fél') (KT 778b), pitdm käsi 'berúgott, részeg ember' (KT 763a). Az utóbbi igenév jelzői (vagy jelöletlen határozói) bővítményt is kaphat: Vj. par\ pitdm käsi 'légyölő galócától részeg ember', jdr\ pitdm käsi 'pálinkától részeg ember' (KT 763a). Ha a pit- 'lerészegedik' igének tárgyas jelentése is van, akkor a szerkezet passzív, a fordítás pedig így hangzik: 'pálinka részegítette ember'. Az igenév határozói bővítményt is kaphat: V tdt amsem käsi 'itt ült ember' (KV 146).