Nyelvtudományi Közlemények 80. kötet (1978)

Tanulmányok - Csepregi Márta: Keleti osztják igeneves szerkezetek [Ostostjakische Partizipial-konstruktionen] 31

Keleti osztják igeneves szerkezetek1 A VVj. oszt jakban háromféle igenév van: melléknévi {-td/-td képzős folyamatos és -(d)ma)l-(d)md képzős befejezett), -minj-min képzős határozói és -taj-tä képzős főnévi igenév. Ezek az igenevek funkciójuk alapján két nagy csoportra különülnek el: jelzői és határozói jellegűek. Azért kell jellegről beszélnünk, mert vannak határesetek is. Alapvetően jelzői jellegűek a melléknévi igenév puszta vagy szemólyjelezett alakjai; határozói jellegűek az esetragos alakok, a határozói és részben a főnévi igenév. Keleti osztják sajátosság, hogy sem alanyi sem állítmányi funkcióban nem szerepel a személyjelezett melléknévi igenév. A névutós igeneveket egyik csoportba sem lehet sorolni. Bár határozói funkciót töltenek be, felépítésük miatt nem nevezhetők gerundiumszerű alakzatnak, alakjuk ós eredetük a jelzős szerkezetekhez közelíti őket. Az igenevek belső felépítése szerint még egy különbség van, ami csoportosítási lehetőséget ad: szembetűnő a melléknévi igenevek ragozhatósága, változékonysága mellett a határozói és a főnévi igenév merevsége. Míg a participium személy végződéseket, esetragokat vehet föl, a két másik igenévképző ragszerüen lezárja a tövet. A főnévi igenévhez járuló tij-ti csak modálisan befolyásolja a jelentést. A gerundiumok tehát két csoportra oszlanak: elemezhetők, személyre is vonatkoztatható végződésűek és megkövült képzősök csoportjára. A következőkben a jelzői funkciójú melléknévi igeneveket mutatom be. Az egész dolgozat az általam hozzáférhető V ós Vj. anyagból gyűjtött, mintegy 1000 cédula alapján jött létre. Ha sok példa áll rendelkezésre, csak a jellemzőket közlöm. Az adatokat fonematikusan átírom és magyar fordítást adok melléjük. Az igenévi szerkezeteket leíró mondattani szempontból vizsgálom, funkcióik szerint csoportosítom őket. Időnként segítségül hívom a transzformációs grammatika módszereit és terminológiáját, hogy az összefüggésekre rávilágíthassak.2 1 Jelen tanulmány

egy, az osztják nyelv vahi és vaszjugáni nyelvjárásának igeneves szerkezeteivel foglalkozó nagyobb dolgozat része. Köszönöm HAJDÚ PÉTER profeszszor úrnak a dolgozat írása közben nyújtott segítséget. 2 Rövidítések

és jelek: KT = KARJALAINEN, K. F. —TOIVONEN, Y. H., Ost jakisches Wörterbuch I — II. Helsinki 1948. KV = KARJALAINEN, K. F. —VÉRTES EDIT, Grammatikalische Aufzeichnungen aus ostjakischen Mundarten. Helsinki 1964. MSFOu. 128. Oe. = TERESKIN, N. I., Ocerki dialektov hantyjskogo jazyka I. Moszkva —Leningrád 1961.