Nyelvtudományi Közlemények 79. kötet (1977)
A IV. Nemzetközi Finnugor Kongresszus alkalmából megjelent kiadványokról - Mártonfi Ferenc: Fonológia és nyelvszövetségek, avagy a korszerű nyelvészetről 403
424 A FINNUGOR KONGRESSZUSI KIADVÁNYOKRÓL Az (5) szabály helyett (legalább 13 elemet tartalmaz) pedig (5')-öt (szintén legalább 13 elemet tartalmaz): (5') [-son [— cont J + son "1 / + cont J r — son , • r . + son "1 / + cont J — cont + cons - high - high L-|- cor + cor -a. sg . A bemutatott kis különbség, de akár a Katz elemzése szerinti kis bonyolultsági különbség, úgy tűnik, nehezen lehet érv a felszínnel és főként talán univerzáléval ennyire ellenkező elemzés mellett. Nem a szokatlanság miatt nehéz elfogadni Katz megoldását, hanem azért, mert motivációja nem erős. Alig egyszerűbb nyelvleírást javasol (az egyszerűség mérésére nem áll rendelkezésünkre plauzibilis javaslat), s cserébe a felszínnel homlokegyenest ellenkező kijelölést kell tenni. Katztól azért is furcsa eljárás ez, mert már a mélyebb alakokban is igyekszik figyelembe venni a fonetikai realizációhoz való közelséget (passim). Végül meg kell jegyezni, Katz fél szóval sem indokolja, hogy az \r\ miért [-(- folyamatos] a várt [— folyamatos]-sal szemben. Aligha kétséges, hogy Katz pusztán azért választja ezt a megoldást, mert az /Z/-re már lekötötte a [-)- cons, -f- son, — cont] megkülönböztető jegy kombinációt, s /r/-re más választása nem marad. A lyl-t nem tekinti Katz fonémának, helyette bonyolult levezetési szabályt javasol (60). 5.1.2. Szinja, Muzsi (61 — 67). A magánhangzórendszer azonos az előzővel. A nem első szótagban levő magánhangzórendszer elemzése plauzibilis: a e Ï 9 tense + + — — low + - - + A mássalhangzórendszert nehéz elfogadni, hiszen univerzáléval ellenkezik: van kakuminális \n\ és ///, palatalizált jnj és jïj, de nincs kakuminális /£/ és palatalizált \t\. Ezzel Katz is tisztában van (66). Csak verbálisan szépíti megoldását nazálisok és nem-nazálisok arányát illetően: ,,Diese Forderung wird auch von unserem Dialekt erfüllt (5 Nasale stehen 7 Obstruenten gegenüber)" (66). Ugyanis elsősorban nem a számarányok döntőek, hanem még inkább az, hogy a jelölt alaknak meglegyen a jelöletlen párja is. Az 5 : 7 arány kimondása trükk: a valódi arány: 3 : 5, vagy az egész [-f- cons] rendszert számolva: 7:9. 5.1.3. Kazim (67-73). A hosszú magánhangzók Steinitz szerint (67): Q e o e a • Katz közel áll ennek interpretálásához (68): low + — + — — mid — — — + + round — — + — + Nem világos, hogy miért nem a szokásos öttagú háromszög magánhangzórendszert választja (feltehetően fonetikai realizációkra gondol): e o e ç a low - - - - + high -- + +(-) back - + -+(+)
