Nyelvtudományi Közlemények 78. kötet (1976)

Tanulmányok - Vértes Edit: Számadatok az egyedi szókészlet nagyságának megbecsléséhez [Zahlenwerte zur Einschätzung der Größe des individuellen Wortschatzes] 484

486 VÉRTES EDIT nált. Hiszen a szövegek terjedelme nem túlságosan nagy; német fordítással együtt nyomtatott terjedelmük DN 68, Kr. 64 lap, Ts. kevesebb mint 68 lap (minthogy finn feljegyzések is vannak benne); a Sav. feljegyzése pedig csak 33 lap (MSEOu. 157). Ilyen viszonylag rövid, szógyakorisági statisztikai vizsgálatokhoz esetleg nem is elegendő terjedelmű szövegrészben még a leggyakoribb szavaknak sem kell feltétlenül mindig előfordulniok. Azok a szavak azonban, melyek csak egy, vagy esetleg két mesemondó szövegeiben lelhetők fel, a közölnivaló tárgyától függő szavaknak tekinthetők. Erre mutat az a körülmény is, hogy nagyjából azonos hosszúságú és azonos számú szócsaládot tartalmazó DN, Ts. és Kr. szövegekben legaíább 50%-kal több az olyan szó, mely csak egy adatközlőnél szerepelt. Hiszen a nem egészen gyakori használatú szavak inkább használatosak csak egy meghatározott mese cselekményének elmondásakor, mint két egymással össze nem függő népköltészeti termék előadásában. A nagyon gyakori és a ritkább használatú szavak számának egybevetéséből az látható, hogy a hosszabb DN, Ts. ós Kr. szövegekben kb. azonos a nagyon gyakori ós az alkalmi szükségletnek megfelelően használt szavak (szócsaládok) száma, a kisebb terjedelmű Sav.-szövegekben a gyakori szavak száma csaknem eléri a másik három adatközlő gyakori szavainak a számát, míg a mondanivaló függvényeként előforduló szavak száma még a felét sem éri el a hosszabb szövegek hasonló szómennyiségének: DN Ts. Sav. Kr. leggyakoribb szavak száma: alkalomszerűen használ szavak száma: 345 341 353 334 314 166 345 351 A leggyakoribb szavakat, ill. azok német jelentését érdemes szemügyre vennünk. Ezek legnagyobb része olyan szó, ill. szócsalád, amely valószínűleg bármilyen nyelven a népmesék, regék, hősénekek elmondásaihoz nélkülözhetetlen. Egyes szavak (Ob, Birkenrindengefäss, Elentier, Rentier, Nadelwald, Brautgeld, Samojede stb.) gyakorisága, a helyi viszonyok szerint változik, ill. ezek a „couleur locale" jellegű szavak, vidékenként nyilván mások. A legtöbb szó ezek közül azonban a mesevilág alapszókincséhez tartozónak tekinthető szó. A jegyzékben a szavak mellett a szótári hasábszámot is megadom, mert csak így azonosítható a szöveg- és szótárbeli szó, hiszen még arra is van példa, hogy a szótár csak a keleti nyelvjárásokból közöl olyan szót, mely a Ts., Sav. és Kr. szövegekben is előfordul (klagen). A jegyzékbe általában az első DN-jelentést vettem fel, de a szinonimák ritkítása, vagy a szövegekbeli gyakori jelentés miatt néhány esetben másik DN-i, vagy más déli nyelvjárási jelentést közlök; többszavas és egyszavas fordítások közül az egyszavasat. Sőt még arra is vállalkoztam, hogy én tegyem a fordítást egyszavassá, a KT-ban nem szereplő fordításokra szögletes zárójel utal. Minthogy a naiv nyelvérzék számára összetartozó szavakat együtt számoltam, több esetben együvé számoltam olyan szavakat, melyeket a KT-külön szócikkekben közöl (pl. 'Blut' és 'rot', vagy '(an)kommen' és 'werden, anfangen' 196b), mely utóbbiak között a szövegekben szinte különbséget sem lehet tenni (1. erről részletesebben a szövegek magyarázatainál). Ahol a képző vagy rag még élő szuffixum,